Az iskolakötelezettségi korhatár 18 évre emelését javasolja Galamb Alex, a Sütni jó Alapítvány elnöke, a mélyszegénységből kitört roma származású pék- és cukrász, aki 2023-ban az Év embere lett Borsodban.
A szakember, aki az alapítványán keresztül folyamatosan segíti a mélyszegénységben élő gyerekeket és fiatalokat akár adománnyal, akár tanfolyamokkal, és így értékes tudással, az alapítvány közösségi oldalán írt arról, milyen súlyos következményei vannak annak, hogy Magyarországon mindössze 16 év az iskolakötelezettségi korhatár.
,,Vannak olyan hátrányos helyzetű, illetve nem hátrányos helyzetű gyerekek, akik nem kapnak otthon elég támogatást a tanuláshoz. Bár 16 éves korukig még járnak iskolába, a következő tanévben gyakran már eltűnnek."
Ezek a gyerekek így nem szereznek szakmát, nem kapnak végzettséget, és később nem tudnak elhelyezkedni. Amikor felnőnek és családot alapítanak, gyakran nem tudják eltartani a saját gyermekeiket sem.
- írja. Galamb ráadásul mindezt a hétköznapokban is tapasztalja, hiszen egy szakképző iskolában dolgozik amellett, hogy a Tokaj-Hegyalja Egyetem tanító szakán tanul levelező képzésen.
,,A 18 éves tankötelezettség nem teher, hanem befektetés!
- fejti ki.
A jelenségről egyébként korábban az Eduline-on Nahalka István oktatáskutatóval is beszélgettünk. Ő akkor azt mondta; Magyarországon mindössze a 16 évesek 90 százaléka jár iskolába. A korai iskolaelhagyásban leginkább érintett régiók szerinte Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, Dél-Alföld és Pest. Itt ugyanis több a rossz szociális helyzetű lakos, kevesebb a munkalehetőség és sokkal több a korai iskolaelhagyó, mint a jobb helyzetben lévő régiókban.
Arról nincsenek pontos adatok, hogy mi történik azokkal a tanulókkal, akik 16 évesen végzettség nélkül hagyják el az iskolát. Több okból is valószínűsíthető ugyanakkor, hogy alkalmi munkákat vállalnak, és sajnos újratermelik azt a társadalmi réteget, amelyben maguk is felnőttek - ahogyan arról Galamb Alex is.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
