16 éves korukig járnak iskolába, a következő tanévben eltűnnek

Az iskolakötelezettségi korhatár 18 évre emelését javasolja Galamb Alex, a Sütni jó Alapítvány elnöke, a mélyszegénységből kitört roma származású pék- és cukrász, aki 2023-ban az Év embere lett Borsodban.

  • Székács Linda

A szakember, aki az alapítványán keresztül folyamatosan segíti a mélyszegénységben élő gyerekeket és fiatalokat akár adománnyal, akár tanfolyamokkal, és így értékes tudással, az alapítvány közösségi oldalán írt arról, milyen súlyos következményei vannak annak, hogy Magyarországon mindössze 16 év az iskolakötelezettségi korhatár.

 

,,Vannak olyan hátrányos helyzetű, illetve nem hátrányos helyzetű gyerekek, akik nem kapnak otthon elég támogatást a tanuláshoz. Bár 16 éves korukig még járnak iskolába, a következő tanévben gyakran már eltűnnek."

Ezek a gyerekek így nem szereznek szakmát, nem kapnak végzettséget, és később nem tudnak elhelyezkedni. Amikor felnőnek és családot alapítanak, gyakran nem tudják eltartani a saját gyermekeiket sem.

- írja. Galamb ráadásul mindezt a hétköznapokban is tapasztalja, hiszen egy szakképző iskolában dolgozik amellett, hogy a Tokaj-Hegyalja Egyetem tanító szakán tanul levelező képzésen.

,,A 18 éves tankötelezettség nem teher, hanem befektetés!

  • Befektetés a gyerekek jövőjébe – több időt kapnak tanulásra, szakmaszerzésre és fejlődésre.
  • Befektetés a családok biztonságába – nagyobb esélyt kapnak a munkára és a megélhetésre.
  • Befektetés az ország jövőjébe – kevesebb képzetlen fiatal, erősebb munkaerőpiac, stabilabb társadalom."

- fejti ki.

A jelenségről egyébként korábban az Eduline-on Nahalka István oktatáskutatóval is beszélgettünk. Ő akkor azt mondta; Magyarországon mindössze a 16 évesek 90 százaléka jár iskolába. A korai iskolaelhagyásban leginkább érintett régiók szerinte Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, Dél-Alföld és Pest. Itt ugyanis több a rossz szociális helyzetű lakos, kevesebb a munkalehetőség és sokkal több a korai iskolaelhagyó, mint a jobb helyzetben lévő régiókban.

Arról nincsenek pontos adatok, hogy mi történik azokkal a tanulókkal, akik 16 évesen végzettség nélkül hagyják el az iskolát. Több okból is valószínűsíthető ugyanakkor, hogy alkalmi munkákat vállalnak, és sajnos újratermelik azt a társadalmi réteget, amelyben maguk is felnőttek - ahogyan arról Galamb Alex is.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.