Egy tanév alatt 15 százalékponttal csökkent a gimnáziumokban tanuló hátrányos helyzetű diákok száma.
A KSH legfrissebb adatai szerint a 2024/2025-ös tanévben 226 204 diák jár gimnáziumba, akiknek csupán 0,4 százaléka (881 fő) hátrányos helyzetű. Ez drasztikus, 15 százalékpontos csökkenés az előző tanévhez képest, hiszen akkor még 1031 hátrányos helyzetű gimnazistát tartottak nyilván.
Érdemes megjegyezni, hogy ezzel párhuzamosan a hátrányos helyzetű diákok aránya megugrott a technikumokban és szakgimnáziumokban. Egy év alatt 3 048-ról 3 305-re nőtt a számuk.
Feltehetően az is közrejátszik abban, hogy a hátrányos helyzetű diákok a gimnázium helyett inkább a szakképzést választják, hogy a technikumban tanuló diákok ösztöndíjat kapnak. A 2024/2025-ös tanévben a 9. és 10. évfolyamon 8 ezer forint jár nekik, míg a 11. és 12. osztályban, ha egy kicsit jobban odafigyelnek a jegyeikre, akkor ennél jóval többet is hazavihetnek:
A szakképzési ösztöndíjat a KRÉTA rendszerbe feltöltött adatok alapján számolják ki és utalják el, nem kell senkinek sem külön igényelnie. Jó tudni, hogy a diákok nemcsak a tanév 10 hónapjára, hanem az egyetemistákkal ellentétben júliusra és augusztusra is kapnak ösztöndíjat.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
