Egyre kevesebb hátrányos helyzetű diák tanul gimnáziumban

Egy tanév alatt 15 százalékponttal csökkent a gimnáziumokban tanuló hátrányos helyzetű diákok száma.

A KSH legfrissebb adatai szerint a 2024/2025-ös tanévben 226 204 diák jár gimnáziumba, akiknek csupán 0,4 százaléka (881 fő) hátrányos helyzetű. Ez drasztikus, 15 százalékpontos csökkenés az előző tanévhez képest, hiszen akkor még 1031 hátrányos helyzetű gimnazistát tartottak nyilván.

Érdemes megjegyezni, hogy ezzel párhuzamosan a hátrányos helyzetű diákok aránya megugrott a technikumokban és szakgimnáziumokban. Egy év alatt 3 048-ról 3 305-re nőtt a számuk.

Feltehetően az is közrejátszik abban, hogy a hátrányos helyzetű diákok a gimnázium helyett inkább a szakképzést választják, hogy a technikumban tanuló diákok ösztöndíjat kapnak. A 2024/2025-ös tanévben a 9. és 10. évfolyamon 8 ezer forint jár nekik, míg a 11. és 12. osztályban, ha egy kicsit jobban odafigyelnek a jegyeikre, akkor ennél jóval többet is hazavihetnek:

  • 2,00-2,99 közötti tanulmányi átlagnál 8 ezer forintot
  • 3,00-3,99 közötti tanulmányi átlagnál 25 ezer forintot
  • 4,00-4,49 közötti tanulmányi átlagnál 42 ezer forintot
  • 4,50 és a feletti tanulmányi átlagnál pedig 59 ezer forintot.

A szakképzési ösztöndíjat a KRÉTA rendszerbe feltöltött adatok alapján számolják ki és utalják el, nem kell senkinek sem külön igényelnie. Jó tudni, hogy a diákok nemcsak a tanév 10 hónapjára, hanem az egyetemistákkal ellentétben júliusra és augusztusra is kapnak ösztöndíjat.

 

 

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.