Egyre kevesebb hátrányos helyzetű diák tanul gimnáziumban

Egy tanév alatt 15 százalékponttal csökkent a gimnáziumokban tanuló hátrányos helyzetű diákok száma.

A KSH legfrissebb adatai szerint a 2024/2025-ös tanévben 226 204 diák jár gimnáziumba, akiknek csupán 0,4 százaléka (881 fő) hátrányos helyzetű. Ez drasztikus, 15 százalékpontos csökkenés az előző tanévhez képest, hiszen akkor még 1031 hátrányos helyzetű gimnazistát tartottak nyilván.

Érdemes megjegyezni, hogy ezzel párhuzamosan a hátrányos helyzetű diákok aránya megugrott a technikumokban és szakgimnáziumokban. Egy év alatt 3 048-ról 3 305-re nőtt a számuk.

Feltehetően az is közrejátszik abban, hogy a hátrányos helyzetű diákok a gimnázium helyett inkább a szakképzést választják, hogy a technikumban tanuló diákok ösztöndíjat kapnak. A 2024/2025-ös tanévben a 9. és 10. évfolyamon 8 ezer forint jár nekik, míg a 11. és 12. osztályban, ha egy kicsit jobban odafigyelnek a jegyeikre, akkor ennél jóval többet is hazavihetnek:

  • 2,00-2,99 közötti tanulmányi átlagnál 8 ezer forintot
  • 3,00-3,99 közötti tanulmányi átlagnál 25 ezer forintot
  • 4,00-4,49 közötti tanulmányi átlagnál 42 ezer forintot
  • 4,50 és a feletti tanulmányi átlagnál pedig 59 ezer forintot.

A szakképzési ösztöndíjat a KRÉTA rendszerbe feltöltött adatok alapján számolják ki és utalják el, nem kell senkinek sem külön igényelnie. Jó tudni, hogy a diákok nemcsak a tanév 10 hónapjára, hanem az egyetemistákkal ellentétben júliusra és augusztusra is kapnak ösztöndíjat.

 

 

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.