Kőszegi Krisztián eddig perifériára szorult roma gyerekeknek segített, ezt a tapasztalatot pedig a parlamentben is hasznosítani akarja majd.
A Tisza Párt három alelnököt jelöl az Országgyűlésbe, egyikük egy hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó pedagógus – jelentette be Magyar Péter leendő miniszterelnök egy Facebook-bejegyzésben.
Dr. Hallerné dr. Nagy Anikó ügyvéd és Rák Richárd jogász mellett Kőszegi Krisztián földrajz–történelem szakos tanár kapja meg ezt a pozíciót.
Kőszegi Krisztián kinevezésére azonnal reagált a Roma Sajtóközpont, kiemelve, hogy ő lesz az Országgyűlés első roma alelnöke. Kőszegi a Roma Sajtóközpontnak azt mondta, hatalmas felelősség, ugyanakkor hatalmas megtiszteltetés a megbízatás, amit történelmi pillanatnak tart.
A földrajz-történelem szakos tanár eddig a Baranya megyei, magyarszéki általános iskolában tanított, emellett pedig 9 éve működtette a gilvánfai tanodát az Ormánságban, ami az ország egyik legszegényebb térsége. A tanodában mentorokkal, helyi segítővel, és egy gyógypedagógussal igyekeztek segíteni a perifériára szorult, diszkriminációval sújtott, szűkös anyagi helyzetben lévő családok gyerekeinek.
Bár nem egyéni képviselőként, hanem listáról jutott be az országgyűlésbe, jelezte, hogy a Baranya 4-es választókerület képviseletét kiemelt feladatának tartja. Elmondta azt is, hogy a parlamentben valószínűleg a szociális bizottság munkájában vesz majd részt, mivel 15 év terepi tapasztalata van hátrányos helyzetű közösségekben.
Kőszegi Krisztián eddig a Freedrom Egyesület elnökeként aktív közösségi szerepet vállalt Dél-Baranyában, ennek keretén belül üzemeltetik nem csak a gilvánfai, de egy másik tanodát is, valamint ingyenes, mozgó utcai jogsegélyszolgálatot működtetnek.
A pedagógus a társadalmi felzárkóztatás legfontosabb eszközének az oktatást és a helyi közösségek megerősítését tartja a Roma Sajtóközpont szerint, ezeken a területeken tapasztalataira támaszkodva próbál majd előrelépést elérni.
Elegem van abból, hogy a cigányságot még mindig alamizsnára szoruló, kiszolgáltatott tömegként mutatják be.
– írta Kőszegi egy nemrégi Facebook-bejegyzésében, amiben azt is hangsúlyozta, hogy „a cigányság nem statiszta egy politikai kampányfilmben”.
Nyitókép: Facebook / Magyar Péter
„Az érettségi jellege szükségszerűen lesugárzik, meg lehet érezni a felső vagy akár az alsó tagozaton is” – mondta Lannert Judit egy 2024-es interjúban a 24.hu-nak. Szerinte a vizsga nemcsak a végzős diákok teljesítményét határozza meg, hanem azt is, hogy mit és hogyan tanítanak az iskolákban évekkel korábban.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
