Kőszegi Krisztián eddig perifériára szorult roma gyerekeknek segített, ezt a tapasztalatot pedig a parlamentben is hasznosítani akarja majd.
A Tisza Párt három alelnököt jelöl az Országgyűlésbe, egyikük egy hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó pedagógus – jelentette be Magyar Péter leendő miniszterelnök egy Facebook-bejegyzésben.
Dr. Hallerné dr. Nagy Anikó ügyvéd és Rák Richárd jogász mellett Kőszegi Krisztián földrajz–történelem szakos tanár kapja meg ezt a pozíciót.
Kőszegi Krisztián kinevezésére azonnal reagált a Roma Sajtóközpont, kiemelve, hogy ő lesz az Országgyűlés első roma alelnöke. Kőszegi a Roma Sajtóközpontnak azt mondta, hatalmas felelősség, ugyanakkor hatalmas megtiszteltetés a megbízatás, amit történelmi pillanatnak tart.
A földrajz-történelem szakos tanár eddig a Baranya megyei, magyarszéki általános iskolában tanított, emellett pedig 9 éve működtette a gilvánfai tanodát az Ormánságban, ami az ország egyik legszegényebb térsége. A tanodában mentorokkal, helyi segítővel, és egy gyógypedagógussal igyekeztek segíteni a perifériára szorult, diszkriminációval sújtott, szűkös anyagi helyzetben lévő családok gyerekeinek.
Bár nem egyéni képviselőként, hanem listáról jutott be az országgyűlésbe, jelezte, hogy a Baranya 4-es választókerület képviseletét kiemelt feladatának tartja. Elmondta azt is, hogy a parlamentben valószínűleg a szociális bizottság munkájában vesz majd részt, mivel 15 év terepi tapasztalata van hátrányos helyzetű közösségekben.
Kőszegi Krisztián eddig a Freedrom Egyesület elnökeként aktív közösségi szerepet vállalt Dél-Baranyában, ennek keretén belül üzemeltetik nem csak a gilvánfai, de egy másik tanodát is, valamint ingyenes, mozgó utcai jogsegélyszolgálatot működtetnek.
A pedagógus a társadalmi felzárkóztatás legfontosabb eszközének az oktatást és a helyi közösségek megerősítését tartja a Roma Sajtóközpont szerint, ezeken a területeken tapasztalataira támaszkodva próbál majd előrelépést elérni.
Elegem van abból, hogy a cigányságot még mindig alamizsnára szoruló, kiszolgáltatott tömegként mutatják be.
– írta Kőszegi egy nemrégi Facebook-bejegyzésében, amiben azt is hangsúlyozta, hogy „a cigányság nem statiszta egy politikai kampányfilmben”.
Nyitókép: Facebook / Magyar Péter
„Az érettségi jellege szükségszerűen lesugárzik, meg lehet érezni a felső vagy akár az alsó tagozaton is” – mondta Lannert Judit egy 2024-es interjúban a 24.hu-nak. Szerinte a vizsga nemcsak a végzős diákok teljesítményét határozza meg, hanem azt is, hogy mit és hogyan tanítanak az iskolákban évekkel korábban.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
