Friss kutatás: inkább külföldön állnának munkába a magyar orvostanhallgatók
Még mindig inkább külföldre terveznek a pályakezdő orvosok, az egyetemi képzésen is akadnak megoldandó problémák.
Még mindig inkább külföldre terveznek a pályakezdő orvosok, az egyetemi képzésen is akadnak megoldandó problémák.
A kitolódó tanulmányi idővel, a munkaerőpiaci lehetőségekkel, valamint anyagi okokkal is magyarázható az, hogy sokan még a húszas és a harmincas éveikben is a szüleikkel élnek. Míg Magyarországon 2005-ben a 18-34 évesek 50 százaléka élt együtt a szüleivel, addig 2019-ben ez az arány már 62 százalékra kúszott fel - derül ki egy friss felmérésből.
Nem minden szempontból érezték rossznak a hallgatók a távoktatást, volt, ami kifejezetten tetszett az egyetemistáknak a digitális rendszerben.
Szülői felmérés készült az idei nyári táborokról, sokan élnek majd a lehetőséggel.
Az órák 42%-át a járványhelyzetet követően is ki lehetne váltani távoktatással.
A kérdezettek 66,2 százaléka amellett van, hogy az év végi jegyekből generált megajánlott jegy, illetve a felvételizők esetében az opcionális vizsga a legjobb megoldás - írja a Népszava.
Megjelent a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány éves jelentése, amiben nem csak statisztikákat gyűjtenek össze, hanem közvéleménykutatások eredményeivel is foglalkoznak. Íme a 2019-es évre vonatkozó adatok.
A távoktatás eddigi tapasztalatainak megismerése érdekében indított országot felmérést a Független Diákparlament.
Sok kérdésben kell az Ember Erőforrások Minisztériumának (EMMI) döntenie a koronavírus járvány miatt bezárt iskolákkal kapcsolatban. Mi lesz a kompetenciaméréssel, megtartják a témaheteket, mi történik a nyelvi mérésekkel, és a sportméréseket hogyan fejezik be a tanulók? Itt vannak a válaszok.
Közzétették a 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók tavalyi országos kompetenciamérő feladatlapjainak eredményeit. Kiderült, hogy az előző évekhez képest javultak a pontszámok.
A tanulmány szerint másfél millió amerikai diák hajléktalan ma az Egyesült Államokban. A számuk rövid idő alatt megduplázódott.
Romlottak az egyes étkezésiszokás- és egészségiállapot-mutatók, ugyanakkor stagnálnak vagy javultak a szerhasználati jellemzők a magyar tinédzserek körében - idézi csütörtöki számában a Magyar Hírlap egy nemzetközi kutatás magyarországi felmérésének frissen ismertetett eredményeit.
Meghosszabbodott a felnőtté válás folyamata. Elkészült az első olyan magyar kutatás, amely egyszerre vizsgálta a felnőtté válás folyamatának több dimenzióját.
Magyarország első alkalommal vett részt a Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Programban (PIAAC), amelyben 39 országban 245 ezer ember szövegértési, számolási és problémamegoldó készségét mérték fel. A magyar 16-65 évesek a szövegértés és problémamegoldás területén az OECD-átlagnál rosszabbul, a számolási készségek tekintetében viszont jobban teljesítettek.
A szülők kétharmada szerint az iskola nem készít fel a középfokú nyelvvizsgára, harmaduk pedig félt attól, hogy gyermeke nem kerül be egyetemre, főiskolára, ha azt kötelezővé teszik a felvételin. A Szülői Hang kérdőívét kitöltők 88 százaléka csökkentené a tanórák és a tananyag mennyiségét.
A hazai cégek nem tartják elég rugalmasnak a felnőttképzési formákat. A vállalatok elsősorban a képzési idő hosszát csökkentenék, és előtérbe helyeznék a digitális tanulási formákat - derül ki a Felnőttképzők Szövetsége kutatásából.
Egy amerikai kutatócsoport megállapította, hogy nincs különbség a lányok és fiúk agyfejlődésében: sem az agyfunkciókban, sem a matematikai képességekben nem találtak eltérést a nemek között.
Arra kíváncsiak, az ország különböző intézményeiben milyen erkölcsi és anyagi megbecsülésre számíthatnak a pedagógusok.
A pályaválasztás előtt álló, hetedik osztályos általános iskolások továbbtanulással és szakmaválasztással kapcsolatos terveit, céljait és a szülői tanácsokat vizsgálta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete legfrissebb kutatásában. A diákok szerint a pénz, a szabadidő és a jó légkör a legfontosabb.
A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a diákok teljesítményében megfigyelhető negatív tendencia visszavezethető 2013-ig, amikor állami kézbe kerültek az oktatási intézmények, de a tanárok és a diákok leterheltsége is közrejátszik, a lemaradókkal pedig nincs, aki foglalkozzon. Szerinte a gyerekek egyedi fejlődési szakaszait kellene figyelembe venni a feszes tanterv teljesítése helyett.