A kitolódó tanulmányi idővel, a munkaerőpiaci lehetőségekkel, valamint anyagi okokkal is magyarázható az, hogy sokan még a húszas és a harmincas éveikben is a szüleikkel élnek. Míg Magyarországon 2005-ben a 18-34 évesek 50 százaléka élt együtt a szüleivel, addig 2019-ben ez az arány már 62 százalékra kúszott fel - derül ki egy friss felmérésből.
Bár 18 éves kortól jogi értelemben hazánkban is kezdetét veszi a felnőttkor, mégis sokan a húszas és harmincas éveikben is a szülői házban maradnak, és úgynevezett „mamahotelben” élnek - írja a Központi Statisztikai Hivatal a legfrissebb tanulmányában. Ez főleg a tanulással töltött idő meghosszabbodásának, a munkaerőpiaci helyzetnek, valamint az anyagi, megélhetési nehézségeknek köszönhető.
Míg 2005-ben a 18-34 éves magyarok 50 százaléka élt együtt a szüleivel, addig 2019-ben ez az arány már 62 százalék volt. Ezt az emelkedést elsősorban a korosztályba tartozó nők arányának növekedése okozta, ugyanis 2019-ben 57 százalékuk élt a szülői házban, szemben a 2005. évi 42 százalékkal.
De a tanulással töltött hosszabb idő is szerepet játszik a későbbi önállósodásban: 2019-ben a 18–24 évesek 86, a 25–34 évesek 41 százaléka lakott együtt a szüleivel. Ez utóbbi jóval magasabb a 2015-ös aránynál - ekkor a 25-34 évesek 32 százaléka lakott a családi fészekben.
A felmérésből az is kiderült, hogy mindkét korcsoportnál jellemzően a férfiak élnek nagyobb arányban a szülői házban, a velük egyidős nők pedig hamarabb önállósodnak. Ugyanakkor nemtől függetlenül jellemző, hogy a fiatalok a munkaerőpiacon való elhelyezkedést követően sem hagyják el rögtön a szülői házat. A szülőkkel élő 25–34 évesek 72 ugyanis teljes állásban, 4,5 százaléka pedig részmunkaidőben dolgozott 2019-ben.
Más országokban is növekedett a szülőkkel élő felnőtt gyerekek aránya
Nem csak Magyarországon tolódik ki egyre inkább a szülői házból való elköltözés korhatára, több uniós tagállamban - például Horvátországban, Lengyelországban, Olaszországban és Spanyolországban - is emelkedett a szülőkkel élő felnőtt gyerekek aránya.
Az Európai Unióban jellemzően az északi országokban költöznek leghamarabb külön háztartásba a gyerekek - Svédországban például átlagosan 17,8 éves korban -, ami annak köszönhető, hogy ezekben az országokban kezdenek el leghamarabb dolgozni és anyagilag függetlenedni a fiatalok. Ezzel szemben a dél-európai országokban gyakori, hogy a felnőtt korú gyermekek csak a házasságkötést követően hagyják el a szülői házat - Horvátországban például átlagosan 31,8 évesen repülnek ki a családi fészekből.
Felvételi statisztikák - tavaly még nőtt, idén már rekord alacsony volt a jelentkezők száma
2019-ben még nőtt az egyetemek nappali képzéseire jelentkezőnek és felvetteknek a száma, ezzel szemben az idei jelentkezőszám nagy mértékben csökkent, 2001 óta nem voltak olyan kevesen a felvételizők, mint 2020-ban. Tavaly természettudományi képzéseken volt a legmagasabb az első helyre jelentkezettekből felvettek aránya - mutatjuk az összesített statisztikákat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
