Felvételi statisztikák - tavaly még nőtt, idén már rekord alacsony volt a jelentkezők száma

2019-ben még nőtt az egyetemek nappali képzéseire jelentkezőnek és felvetteknek a száma, ezzel szemben az idei jelentkezőszám nagy mértékben csökkent, 2001 óta nem voltak olyan kevesen a felvételizők, mint 2020-ban. Tavaly természettudományi képzéseken volt a legmagasabb az első helyre jelentkezettekből felvettek aránya - mutatjuk az összesített statisztikákat.

  • Eduline

Korábban már beszámoltunk róla, hogy a 2020-as felsőoktatási felvételin sokkal kevesebben jelentkeztek a meghirdetett szakokra, mint az elmúlt években. Az idei jelentkezőszám az elmúlt 19 év negatív rekordja a felvételin. Arról, hogy az idei felvételin melyik volt a tíz legnépszerűbb egyetem itt, arról pedig, hogy hányan jelentkeztek a különböző képzési területekre itt írtunk részletesebben

A Központi Statisztikai Hivatal elkészítette a most zárult tanévről szóló jelentését. Ebből kiderül, hogy 3700-zal többen jelentkeztek felsőfokú alap- és mesterképzés nappali képzéseire 2019-ben - előbbin 6,2 százalékkal utóbbin 1,8 százalékkal többen akartak továbbtanulni, mint 2018-ban.

A felvettek létszámánál is növekedés volt: 3500-zal többen kezdhették meg a tanulmányaikat valamelyik felsőoktatási intézményben 2019 szeptemberében. Alapképzéseken (1,3 százalék), osztatlan képzéseken (1,6 százalék), szakirányú továbbképzéseken és a doktori képzéseken növekedett a hallgatók száma - utóbbin 28 százalékos a növekedés, így a doktoranduszok már a felsőoktatásban tanulók 4 százalékát teszik ki. Ezzel szemben a mesterképzésben résztvevők és a felsőoktatási szakképzésben tanulók aránya csökkent az előző évhez képest - előbbi 3,6 százalékkal, utóbbi pedig 1,6 százalékkal.

A következő táblázatban megnézhetitek a nappali felsőfokú alapképzésre, osztatlan és mesterképzésre jelentkezettek és felvettek százalékát. A táblázat a pót- és keresztféléves felvételi eljárás során jelentkezettek és felvettek számát, illetve a 2018-as összesített adatokat is tartalmazza.

ksh.hu

Képzések szerinti eloszlás

A legtöbben gazdaságtudományi képzésekre - a jelentkezők 20 százaléka - jelentkeztek. 15 százalék műszaki területre, 10 százalék informatikai képzésekre, 9,8 százalék pedig bölcsészettudományi területekre pályázott.

Az előző évekhez hasonlóan még mindig a természettudományi képzéseken a legmagasabb az első helyre jelentkezettekből felvettek aránya: 86 százalék. Ezt követi a művészetközvetítés 83 százalékkal, majd közel azonos arányban a jogi és társadalomtudományi területek 81-81 százalékkal. Művészeti szakokra azonban egyre nehezebb bekerülni, az idei tanévben 33-ról 30 százalékra csökkent a felvettek száma.  

Még mindig a műszaki, gazdasági, egészségügyi, szociális és társadalomtudományi képzések a legnépszerűbbek - a felsőfokú alap-, mester- és osztatlan képzésben résztvevők több mint fele ezen szakok valamelyikén tanult tovább. A teljesen vagy részben államilag támogatott hallgatók aránya 64 százalék volt az idei tanévben, ami megegyezik az egy évvel korábbi adatokkal.

Ha kíváncsiak vagytok, hogy tavaly hány diákot vettek fel a legnépszerűbb egyetemekre, itt megnézhetitek a számokat. De nemrég arról is írtunk, hogy a 2019-es felvételin melyik szakokon voltak a legmagasabb ponthatárok. Illetve itt olvashattok arról, hogy milyen ponthatárokra számíthattok az idei felvételin a legnépszerűbb szakokon.

Felvételizők, figyelem! Ezekre mindenképp figyelnetek kell a következő hetekben

Még bő két hét van hátra az idei felvételi ügyintézési időszakából, ha ti is a felsőoktatásban kezditek a szeptembert, akkor van pár dolog, amire figyelnetek kell ebben a pár napban. Összeszedtük a legfontosabb dolgokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.