2019-ben még nőtt az egyetemek nappali képzéseire jelentkezőnek és felvetteknek a száma, ezzel szemben az idei jelentkezőszám nagy mértékben csökkent, 2001 óta nem voltak olyan kevesen a felvételizők, mint 2020-ban. Tavaly természettudományi képzéseken volt a legmagasabb az első helyre jelentkezettekből felvettek aránya - mutatjuk az összesített statisztikákat.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy a 2020-as felsőoktatási felvételin sokkal kevesebben jelentkeztek a meghirdetett szakokra, mint az elmúlt években. Az idei jelentkezőszám az elmúlt 19 év negatív rekordja a felvételin. Arról, hogy az idei felvételin melyik volt a tíz legnépszerűbb egyetem itt, arról pedig, hogy hányan jelentkeztek a különböző képzési területekre itt írtunk részletesebben.
A Központi Statisztikai Hivatal elkészítette a most zárult tanévről szóló jelentését. Ebből kiderül, hogy 3700-zal többen jelentkeztek felsőfokú alap- és mesterképzés nappali képzéseire 2019-ben - előbbin 6,2 százalékkal utóbbin 1,8 százalékkal többen akartak továbbtanulni, mint 2018-ban.
A felvettek létszámánál is növekedés volt: 3500-zal többen kezdhették meg a tanulmányaikat valamelyik felsőoktatási intézményben 2019 szeptemberében. Alapképzéseken (1,3 százalék), osztatlan képzéseken (1,6 százalék), szakirányú továbbképzéseken és a doktori képzéseken növekedett a hallgatók száma - utóbbin 28 százalékos a növekedés, így a doktoranduszok már a felsőoktatásban tanulók 4 százalékát teszik ki. Ezzel szemben a mesterképzésben résztvevők és a felsőoktatási szakképzésben tanulók aránya csökkent az előző évhez képest - előbbi 3,6 százalékkal, utóbbi pedig 1,6 százalékkal.
A következő táblázatban megnézhetitek a nappali felsőfokú alapképzésre, osztatlan és mesterképzésre jelentkezettek és felvettek százalékát. A táblázat a pót- és keresztféléves felvételi eljárás során jelentkezettek és felvettek számát, illetve a 2018-as összesített adatokat is tartalmazza.
Képzések szerinti eloszlás
A legtöbben gazdaságtudományi képzésekre - a jelentkezők 20 százaléka - jelentkeztek. 15 százalék műszaki területre, 10 százalék informatikai képzésekre, 9,8 százalék pedig bölcsészettudományi területekre pályázott.
Az előző évekhez hasonlóan még mindig a természettudományi képzéseken a legmagasabb az első helyre jelentkezettekből felvettek aránya: 86 százalék. Ezt követi a művészetközvetítés 83 százalékkal, majd közel azonos arányban a jogi és társadalomtudományi területek 81-81 százalékkal. Művészeti szakokra azonban egyre nehezebb bekerülni, az idei tanévben 33-ról 30 százalékra csökkent a felvettek száma.
Még mindig a műszaki, gazdasági, egészségügyi, szociális és társadalomtudományi képzések a legnépszerűbbek - a felsőfokú alap-, mester- és osztatlan képzésben résztvevők több mint fele ezen szakok valamelyikén tanult tovább. A teljesen vagy részben államilag támogatott hallgatók aránya 64 százalék volt az idei tanévben, ami megegyezik az egy évvel korábbi adatokkal.
Ha kíváncsiak vagytok, hogy tavaly hány diákot vettek fel a legnépszerűbb egyetemekre, itt megnézhetitek a számokat. De nemrég arról is írtunk, hogy a 2019-es felvételin melyik szakokon voltak a legmagasabb ponthatárok. Illetve itt olvashattok arról, hogy milyen ponthatárokra számíthattok az idei felvételin a legnépszerűbb szakokon.
Felvételizők, figyelem! Ezekre mindenképp figyelnetek kell a következő hetekben
Még bő két hét van hátra az idei felvételi ügyintézési időszakából, ha ti is a felsőoktatásban kezditek a szeptembert, akkor van pár dolog, amire figyelnetek kell ebben a pár napban. Összeszedtük a legfontosabb dolgokat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
