Felvételizők, figyelem! Ezekre mindenképp figyelnetek kell a következő hetekben

Még bő két hét van hátra az idei felvételi ügyintézési időszakából, ha ti is a felsőoktatásban kezditek a szeptembert, akkor van pár dolog, amire figyelnetek kell ebben a pár napban. Összeszedtük a legfontosabb dolgokat.

  • Eduline

Mivel az ügyintézési időszak a dokumentumpótlások időszaka is, a legfontosabb, hogy a határidő előtt megnézzétek, megvan-e minden szükséges papírotok.

Van, ami kötelező

A jelentkezéshez kötelezően beküldendő dokumentumok alatt elsősorban azokat a hivatalos, végzettségeket és eredményeket igazoló okiratmásolatokat értjük, amelyek alapján a pontszámítás történik. Ezek hiányában felvételi összpontszám nem számítható. Ilyen az érettségi eredménye, a középiskolai tanulmányokat igazoló papír vagy a korábbi diploma, vagy a felvételi díj-befizetést igazoló papírok.

Van, ami a többletponthoz kell

A korábbi évekhez hasonlóan most is maximum 100 többletpontot szerezhettek, tehát ha az eredményeitek alapján több járna, akkor sem kaphattok ennél többet. A kötelezően megszerzett pontjaitokon felül extra pontot kaphattok emelt szintű érettségiért, nyelvtudásért, OKJ-s vagy felsőoktatási szakképzési oklevélért, tanulmányi-, vagy művészeti versenyért, sporteredményért és hátrányos helyzetért. Arról, hogy pontosan miért mennyi pont jár, itt olvashatjátok el.

...és van, amit csak bizonyos egyetemek kérnek

Az alábbi dokumentumtípusok az úgynevezett intézményspecifikus dokumentumok, amelyeket a felsőoktatási intézmények meghatározhatnak, mint a jelentkezéshez csatolandó egyéb szükséges dokumentumokat. Ilyen a kreditelismerésről szóló határozat, betöltött munkakör igazolása, alkalmassági vizsgáról szóló igazolás, orvosi igazolás, önéletrajz, motivációs levél vagy szakmai tevékenység igazolása.

A közös a három csoportban az, hogy ezeket a papírokat legkésőbb 2020. július 9-ig pótolhatjátok. Ha ezt nem teszitek meg, akkor eleshettek az esetleges többletpontoktól.

A dokumentumpótlás mellett most lehet sorrendet módosítani is. Így, ha elbizonytalanodtatok, vagy változott a tervetek, akkor érdemes ennek is utánajárni és a határidő előtt elintézni, ugyanis később nem lesz lehetőségetek módosítani. Arról, hogy mikor érdemes megváltoztatni a februárban felállított sorrendeteken, itt olvashattok el mindent. Azt pedig, hogy mikor nem érdemes változtatni, hanem például a korábban megjelölt szak kizárását választani, itt olvahattok el minden hasznos infót.

A 2020-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Egy 400 fős kollégiumát zárja be az ELTE ősztől

Újragondolják a hallgatók kollégiumi ellátását a következő tanévtől az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) a biztonsági intézkedések, és az elővigyázatosság miatt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.