Kíváncsian várjuk, hogy vajon idén hogy alakulnak a ponthatárok, most pedig megnéztük, hogy tavaly mely szakokon voltak a legmagasabbak, vagyis hova volt a legnehezebb bekerülni.
Nemrég írtunk arról, hogy milyen ponthatárokra számíthattok a legnépszerűbb szakokon az idei felvételin, most pedig megnéztük, hogy a 2019-es felvételin, melyik szakokon voltak a legmagasabb ponthatárok.
Az elérhető 500 pontból 490 pontot kellett elérnie annak, aki a Pécsi Tudományegyetem germanisztika alapképzésére szeretett volna bejutni, vagyis itt volt a legmagasabb a ponthatár a tavalyi évben.
Jelentősen magas pontszámot kellett elérni azoknak a felvételizőknek is, akik a Neumann János Egyetem szolnoki nemzetközi gazdálkodás szakára akartak bejutni, egészen pontosan 478 pont kellett a levelező képzés állami ösztöndíjas férőhelyéhez. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelem szakán sem volt sokkal alacsonyabb a ponthatár, 476-nál húzták meg.
Az ELTE három tanári képzése is felkerült a legmagasabb ponthatárok listájára: a matematika-orosz, a német-francia, valamint a történelem-latin szakos osztatlan tanári szakhoz is legalább 475 pont kellett. Az ELTE-n a biológia-kémia tanári szakpáron is magas volt a limit, 471 pont, míg a történelem-spanyol osztatlan szakon 472 pontnál húzták meg a határt.
Arról, hogy az idei érettségi szervezése és a szóbelik hiánya befolyásolja-e a pontok alakulását, itt olvashattok bővebben.
Megvan az első maxpontos felvételiző - neki nem kell izgulnia a ponthatárok miatt
Két 100 százalékos, szintén két 99 százalékos és egy 98 százalékos érettségit írt idén egy miskolci diák.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
