Meghosszabbodott a felnőtté válás folyamata. Elkészült az első olyan magyar kutatás, amely egyszerre vizsgálta a felnőtté válás folyamatának több dimenzióját.
A felnőtté válás életúttípusai, előzményei és kimenetei a 2000-es években Magyarországon címmel jelent meg átfogó elemzés a Demográfia folyóirat legfrissebb számában - írja a hvg.hu.
Elemzésének célja, hogy azonosítsa az életút 18 és 31 éves kor közé eső szakaszának jellemző típusait az iskolatörténet, a munkavállalás, a szülőkkel való együttélés, a párkapcsolatok, valamint a gyermekvállalás változásai alapján.
A kutató megjegyzi, hogy a meghosszabbodott felnőtté válás megítélése nem egységes, egyesek szerint a fiatalok nem akarnak felnőni, kerülik a felelősségvállalást és halogatják a fontos életeseményeket, miközben a lehető legtovább használják a szülői erőforrásokat és igénybe veszik a szülői ház, a „mama hotel” kényelmét - írja az oldal.
A kutatás részleteiről itt olvashattok el többet.
Friss felmérés: a fiataloknak ennyire nehezen megy az elköltözés a szülői házból?
A fiatalok felét támogatta a család, amikor elköltöztek otthonról, minden ötödik fiatal mégis úgy érzi, nem kapott elegendő érzelmi és anyagi támogatást a szülőktől, illetve segítséget a hétköznapi életvezetéshez - derül ki egy friss felmérésből.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
