Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A Felnőttképzők Szövetsége (FVSZ) a Magyarországon működő vállalkozások felnőttképzéssel kapcsolatos igényeiről, továbbá gyakorlatáról készíttetett felmérést, a Budapesti Kereskedelmi és Ipari Kamara (BKIK) pedig a hazai vállalkozások szakképzésről, munkaerőpiaci kínálatról kialakított véleményét elemző piackutatás friss eredményeit tette közzé a napokban - írja közleményében az FVSZ.
Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke szerint a cégek közel háromnegyede nem tartja elég rugalmasnak a dolgozóik szakmai és egyéb kompetenciáinak fejlesztéséhez keretet adó felnőttképzési formákat. "A válaszadó cégek elsősorban a képzésre szánt idő hosszát csökkentenék, másodsorban a digitális tanulási lehetőségek jobb kihasználásában (e-learning, blended learning szélesebb körű alkalmazásában) látják a fejlesztés lehetőségét, amely az FVSZ törekvése is" - tette hozzá.
Az FVSZ és a BKIK kutatásából is az derült ki, hogy a hazai cégek támogatják a munkatársak képzését és tanulását, az erre való hajlandóság a cégek méretével egyenes arányban növekszik. Ezzel szemben a képzésbe való becsatlakozás tekintetében a két kutatás között jelentős különbség található. Az FVSZ kutatása úgy találta, hogy a cégek valamivel több, mint fele részt vesz a középiskolások vagy felsőfokú képzésben tanuló fiatalok szakmai képzésében és gyakorlati helyet biztosítanak számukra, míg a BKIK-nak a megkérdezettek nagy része azt válaszolta, hogy a cégek nem tartják magukat alkalmasnak a képzésre, a nagy többség nem is csatlakozott a lehetőséghez, és nem is mutatott rá hajlandóságot.
Az FVSZ vizsgált cégek leginkább a pontosságot, precizitást, az önálló munkavégzésre való alkalmasságot, valamint a terhelhetőséget, legkevésbé pedig az idegennyelvű kommunikációra való képességet, valamint a digitális tartalmak létrehozására is alkalmas informatikai tudást várják el.
Az iskolarendszeren kívüli képzéseket tekintve leginkább a szakmai tudás elsajátítása meghatározó OKJ-s képzés formájában, másodsorban a nem szakmai kompetenciák közé tartozó készségek, képességek (soft skillek) fejlesztését célul kitűző képzések, tréningek a legjellemzőbbek. Az iskolarendszeren kívüli képzéseken kívül sok szervezet tart vállalaton belüli tréningeket a soft skillek vagy az informatikai/digitális tudás fejlesztésére.
A munkáltatók versenyképességük megtartása, versenyelőny megszerzése, hatékonyságuk növelése, a technika, technológia változása és az ezzel való lépéstartás kényszere vagy akár munkatársaik megtartása érdekében invesztálnak a felnőttképzésbe.
A kutatásban résztvevő cégek többsége nem tartja kellően rugalmasnak a felnőttképzés kereteit, formáit: úgy vélik, hogy elsősorban a felnőttképzés rugalmasabb szabályozása ösztönözné a gazdasági szereplőket dolgozóik képzésére, továbbképzésére, illetve annak támogatására. Az FVSZ-hez hasonlóan a felnőttképzés önálló jogszabályi szabályozását sürgetik.
Zsuffa Ákos, az FVSZ elnöke a szakképzés átalakításával és a tanfolyami formában tanulható szakmák számának radikális csökkentésével kapcsolatban korábban az Eduline-nak azt mondta: ha nem hoznak nyilvánosságra újabb jegyzéket - ami eddig nem történt meg -, csökkenni fog a felnőttképzésben indított tanfolyamok száma, az iskolai rendszerű képzésben pedig az esti tagozat jelentősége nőhet meg. A 2020. szeptemberétől érvényes Országos Képzési Jegyzék már letölthető, a szakképzési törvénytervezetről pedig kedden kezdődik a részletes vita az Országgyűlésben.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
