Közzétették a 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók tavalyi országos kompetenciamérő feladatlapjainak eredményeit. Kiderült, hogy az előző évekhez képest javultak a pontszámok.
Javultak a magyar tanulók eredményei az országos kompetenciamérés adatai alapján - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma pénteken az MTI-vel. A minisztérium tájékoztatása alapján az Oktatási Hivatal honlapján már elérhetők az országos kompetenciamérés eredményei.
A szaktárca közleményében kifejtette: matematikából a 8. évfolyamon átlagosan 1624 pontot értek el a tanulók, ami a mérések kezdete óta a legjobb eredmény, a 10. évfolyamon a diákok átlag képességpontja a 2010-ben mért 1613-ról 1670-re nőtt, ami ugyancsak az elmúlt évek legjobb eredménye.
A szövegértésben a 8. évfolyamon elért átlagosan 1608 pont az eddigi legmagasabb érték, a 10. évfolyam azonban még ennél is eredményesebben szerepelt, a 2008-ban mért 1609 ponthoz képest 2019-re az átlageredmény 1661-re emelkedett. A 6. évfolyamos eredményben nincs érdemi változás, az elmúlt években csak kisebb ingadozások figyelhetők meg.
A 2001 óta minden évben megszervezett mérés alapján az érdeklődők képet kaphatnak az egyes iskolák jellemzőiről, megismerhetik az adott osztályok teljesítményadatait, megtudhatják, hogy az esetleges hátrányokat az iskola mennyire képes kompenzálni. Az eredmények az ország többi iskolájával is összevethetők. Az információkat a szülő a tanulói mérési azonosító felhasználásával ismerheti meg - olvasható a közleményben.
Kreativitást mérő feladatsorok kerülhetnek a 2021-es PISA felmérésekbe?
Nemrég lezárult az ötéves kreativitás mérésére és fejlesztésére irányuló az OECD CERI Kreativitás és Kritikai Gondolkodás Fejlesztése és Mérése az Iskolában Projekt.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
