A nemzetközi kutatás Magyarországon végzett felmérés két fordulójában mintegy 9 település 16 iskolájában 838 általános iskola alsó tagozatos és 817 felső tagozatos tanulót kérdeztek meg, részvételt pedig a Pécsi Tudományegyetem és az Oktatási Hivatal is támogatta - áll a program szervezőinek közleményében. A program magyar résztvevője a Kreatív Partnerség Magyarország program volt, a T-Tudok oktatáskutató intézmény fejlesztési programja.
Az OECD projektnek kettős célja volt írják: egyrészt, hogy a kreativitást és kritikai gondolkodást fejlesztő eszközcsomagot adjon a tanárok kezébe, másrészt, hogy a 2021-es PISA vizsgálatba a kreativitást mérő feladatsorok kerülhessenek be. A kreativitás és kritikai gondolkodás kompetenciák azért kerültek az OECD fókuszába, mert kutatások igazolják, hogy a munkáltatók visszajelzése alapján ezek hiányoznak leginkább a mai munkavállalókból.
Magyarországon a pedagógiai keretrendszer fejlesztése mellett két tanévben bemeneti és kimeneti kérdőíves felmérést is csináltak a programban résztvevő iskolákban. A két tanévben mintegy 14 iskolában 780 alsó tagozatos és 754 felső tagozatos tanulót kérdeztek meg. A minta felében történt beavatkozás, a másik felében nem, így ez utóbbi kontrollcsoport tanulóival hasonlították össze az első csoport tanulóinak eredményeit.
A magyarországi projekt esetén kiemelendő, hogy a kreativitás fejlesztése nagymértékben a hátrányos helyzetű iskolákra fókuszált. A magyar kreativitást fejlesztő program a mérési eredmények tükrében sikeresnek mondható - írják közleményükban. „A nemzetközi projekt egyértelműen megmutatta, hogy a kreativitás és kritikai gondolkodás fejlesztése egyértelműen lehetséges bármilyen szaktantárgy normál tanórai keretében. Ehhez arra van szükség, hogy ez a fejlesztési szempont folyamatosan képviselve legyen az óratervezésnél - mondta el Németh Szilvia, oktatáskutató, a program magyarországi koordinátora.
A diákok két típusú tesztet és egy rövid kérdőívet töltöttek ki. Az első teszt egy matematikai és természetismereti kompetenciát feltérképező feladatsor, a második pedig egy matematikai kreativitást mérő online teszt volt. A tanulói háttérkérdőívek a diákok tanulási motivációját, az egyes tantárgyakhoz fűződő érdeklődésüket, illetve a szabadidős tevékenységeiket térképezte fel.
Tegnap jelent meg a friss, 2018-ban készült PISA-felmérés eredménye. A magyar diákok, bár jobban teljesítettek mint három éve, a pontok még mindig jóval alacsonyabbak, mint a korábbi - 2003, 2006 - felmérésekben elért eredmények.
|
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
