A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány negyedik éve adja ki éves Gyermekjogi jelentését, amiben az év gyermekjogi szempontból legfontosabb eseményeit, a témához kapcsolódó statisztikákat és kutatásokat gyűjti össze.

A tavalyi év legnagyobb visszhangot kiváltó jogi változása a szeptember 1-jén hatályba lépett Köznevelési törvény, ami megszüntette a magántanulói státuszt, helyette egyéni munkarend áll most. Ezen kívül nagy figyelmet kapott a roma gyerekek iskolai szegregációjának kérdése, ugyanis a Fővárosi Ítélőtábla 28 iskolát talált, akik jogellenesen jártak el az esetükben. A bíróság az EMMI-t tartja felelősnek, ezért őket bízták meg a jogellenes elkülönítések megszüntetésével.

Egy kutatás szerint a magyar gyermekek a minőségi oktatást tartják a legfontosabbnak, leginkább az foglalkoztatja őket, hogy mennyire lesz hasznos az életben az, amit az iskolában tanulnak. Emiatt legnagyobb félelmük, hogy a későbbiekben nem kapnak állást majd. A gyerekek tisztában vannak a tanulás jelentőségével, mégis 10-ből csak 1 gyerek számára jelent örömöt a tanulás.

A 2019-es év is már sokat foglalkozott az új Nemzeti alaptanterv (NAT) bevezetésével, amiről annyit lehetett tudni, hogy nagyobb hangsúlyt akarnak fektetni a hazafias honvédelmi nevelésre, a zenei nevelésre és az életközeli matematika-oktatásra. Ezt a NAT-ot a 2020-as év elején közzé tették, amiről korábban már írtunk nektek.

A már említett kutatás során megkérdezett gyerekek közül minden 5. azt válaszolta, hogy szerinte nagyon sok a bántalmazás és a zaklatás az iskolákban. Ezeknek a szituációknak a megelőzésének nagy hangsúlyt kellene fordítania az iskoláknak – erre hívja fel a figyelmet az ELTE Neveléstudományi Intézetének egy tanulmánya is.

A jelentésben helyet kapott az is, hogy tavaly a civil szervezetek aláírásgyűjtésbe kezdtek a tankötelezettségi korhatár visszaállítására 18 évre, ugyanis 1 év alatt közel 4 százalékkal nőtt a diákok végzettség nélküli iskolaelhagyása, ami több mint 60 000 fiatalt érint. Ezen kívül a jelentés kitér az online bántalmazásokra, az egészségügy ellátási kapacitására fizikai és pszichés problémák esetében is, az örökbeadásokra és a családon belüli erőszakra is.

Bár a jelentés a 2019-es év adatait összegzi, az aktualitásokra is kitérnek. A legfrissebb statisztikák szerint a távoktatás miatt otthon maradó gyermekek közül minden 10. veszélyben van a saját családjában. Ezt az is mutatja, hogy több ezerrel nőtt a védelembe vett gyermekek száma az előző évhez képest. A távoktatás viszont nem csak a gyermekeket érintette, a tanárok kihívásait is kiterjesztette a járványhelyzet. A KSH szerint 2019 második felében 4543 pedagógusállás állt szabadon, ami miatt egy magyar pedagógus átlagosan 56 órát dolgozott az iskolában, plusz 18 órát töltött otthoni felkészüléssel egy héten. Most ugyanezt a minőségű oktatást kell fenntartaniuk, csak online módszerekkel.

A teljes jelentést itt olvashatjátok el.