A bejelentés után nem is kellett sokat várni a teljes szövegre, pénteken este megjelent a Magyar Közlönyben.
Az új vagy módosított Nemzeti Alaptanterv már elolvasható a Magyar Közlönyben.
Mindez az után, hogy Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere pénteken bejelentette, elkészült a módosított Nemzeti Alaptanterv (Nat). Ami a tervek szerint az 1., 5. és 9. évfolyamon felmenő rendszerben a 2020/2021-es tanévtől lép életbe.
A sajtótájékoztatón bejelntették, elkészültek az új kerettantervek is, amelyeket a minisztérium és az Oktatási Hivatal honlapján napokon belül közzé tesznek. Az átdolgozott tankönyvek is időben rendelkezésre állnak majd - ígérte Hajnal Gabriella, miniszteri biztos.
Mi változik?
A tervek szerint csökken a tanulók óraszáma, és a korábbi szabályozástól eltérően évfolyamonként meghatározzák a diákok maximális heti óraszámát. Az alsó tagozat első három évében ez 24 óra lesz, amiből 22 a kötelező. Ebben a tervek szerint már benne van a heti öt testnevelés óra is. A 11-12. évfolyamon összesen a maximum óraszám 34 óra lesz, a kötelező ebből 11. évfolyamon 25, a 12. évfolyamon 24 óra. Ehhez jön majd még négy kötelezően választható tárgy, a korábbi fakultációknak megfelelően, illetve választható tárgyként négy illetve öt óra plusz.
A miniszeri biztos cáfolta, hogy megszűnnének tantárgyak, így a médiaismeret - ami korábban a megszűnő tárgyak között szerepelt -, mint kötelezően választható tárgy is megmarad, mostantól két évfolyamon is lehet majd tanulni. A változásokról itt olvashattok további részleteket.
Maruzsa Zoltán, köznevelési államtitkár közölte: a módosított dokumentum további feladatokat ad majd a pedagógusképzés és továbbképzés területén. A megváltozott tartalmakra megfelelően fel kell készíteni a pedagógusokat - hangsúlyozta. Megjegyezte: a változások az érettségi szabályozását is érintik majd, a vonatkozó pontokat az év második felében rendezni kívánják.
Ahogy azt már korábban írtuk, az új Nemzeti Alaptanterv körül még mindig nem csillapodtak a hullámok. Az elmúlt hetekben olyan hírek is megjelentek, hogy nem is egy, hanem egyből két Nat is van. Illetve több szakmai szervezet is aggodalmát fejezte ki a minisztérium döntései miatt. Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma például azt kérte a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) pedig nyílt levélben sérelmezte, hogy habár korábban megállapodtak, mégsem kapták meg az új Nemzeti Alaptanterv koncepcióját. Még a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) is felszólalt az ügyben: jelenlegi formájában nem támogatják az új Nemzeti alaptanterv (Nat) bevezetését.
Elkészült a módosított Nemzeti Alaptanterv (Nat) - jelentette be az emberi erőforrások minisztere pénteken. A módosított Nat az 1., 5. és 9. évfolyamon felmenő rendszerben a 2020/2021-es tanévtől lép életbe.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
