Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (NAT).
Az MTI-hez péntek este eljuttatott, tizenöt gimnáziumi igazgató által jegyzett közleményben azt írták az új NAT kapcsán: "a három éve formálódó anyagot utoljára 2018 őszén volt alkalma egy hónapon keresztül véleményeznie a szakmai és társadalmi nyilvánosságnak. Az azóta született módosítások még nem nyilvánosak, így azokról szakmai véleményt nem tudunk alkotni".
Kitértek arra, mivel a NAT a köznevelés jövőjének irányait hivatott kijelölni, elengedhetetlennek tartják, hogy megalkotása és bevezetése megfelelő szakmai alapokon nyugodjon, ezért a grémium a végső tervezet
mihamarabbi nyilvánosságra hozását és az érdemi társadalmi vita megkezdését sürgeti.
Hiába a szakmai megállapodás: a PSZ nyílt levélben kéri, nekik is küldjék el az új alaptantervet
Bár tavaly megállapodtak, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), mégsem kapta meg az új Nemzeti Alaptanterv koncepcióját. Mindezt most nyílt levélben sérelmezték a minisztérium számára.
Álláspontjuk szerint a NAT hatékonysága azon múlik, hogy az iskolák fel tudnak-e készülni a bevezetésére, amihez időre van szükség. A pedagógusoknak meg kell ismerniük az abban megjelenő új módszertani és tartalmi elemeket, fel kell készülniük arra, hogy ezeket a tanórákon alkalmazni tudják. Ezek a feladatok a mindennapi iskolai munka mellett több hónapot vesznek igénybe.
Ugyanilyen összetett feladatnak nevezték az új NAT-hoz illeszkedő tankönyvek elkészítését, amelyhez - írták - szintén hosszú idő és az iskolákkal folytatott élénk párbeszéd szükséges.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a középiskoláknak 2019 őszén meg kellett hirdetniük a 2020/2021. tanévben induló osztályokat. A tájékoztatók tartalmazzák a helyi tantervek tantervi hálóit. A diákok és a szülők ezek ismeretében választanak középiskolát. "Aggályosnak tartjuk, ha a most felvételiző diákok oktatása nem a meghirdetettek szerint kezdődhet meg szeptemberben" - áll a közleményben.
Mindezek alapján azt kérik, hogy az új NAT a megjelenést követően - az átállásra kellő időt biztosítva - legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba, álláspontjuk szerint ugyanis a korábbi bevezetés kapkodáshoz vezet, aminek a gyermekek látnák a kárát.
A Nemzeti Pedagógus Kar azt javasolja: az új NAT-ot ebben a formában ne vezessék be
A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Nemzeti alaptanterv módosításának legutóbbi tervezete nem tükrözi a köznevelés tartalmi szabályozásával kapcsolatban korábban folytatott szakmai egyeztetések eredményeit. Az Elnökség a közleményben azt javasolja, a módosítást ebben a formában ne vezessék be 2020. szeptember 1-jén, helyette folytatódjon a korábban megkezdett szakmai konzultáció.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
