Kreatív ötletekkel álltak elő Kecskeméten, hogy kifejezzék felháborodásukat az egyetem alapítványának befektetési botránya ügyében.
A szálak az egykori jegybankelnök fiának üzleti köreihez vezetnek.
21 magyar egyetemet zárnak ki a programokból.
Módosítják a közérdekű alapítványokról szóló törvényt, hogy a modellváltott egyetemek is hozzáférhessenek az Erasmus+ és a Horizont-programokhoz.
Egyes egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények is részesülnek a támogatásból.
Az egyetem szerint csak a rektor megváltozott munkajogi státuszát akarták rögzíteni, de lehetséges, hogy így oldanák meg, hogy akár három cikluson át is hivatalban maradjon a jelenlegi rektor.
Befogadta az alapítványi egyetemek perét az EU Bírósága, másfél-két évbe telhet, hogy kiderüljön részt vehetnek-e az Erasmus programban.
Gyakori, hogy az állami egyetemeken oktatók másod-, esetleg harmadállást is vállalnak, és hétvégén is dolgoznak.
Az alapítványi egyetemeken sem rózsás a helyzet, mégis akár több százezer forintnyi különbség is lehet az állami és alapítványi intézmények fizetései között.
A január tudásmenettel indult, a február pedig a miniszterek lemondásával folytatódott az egyetemi kuratóriumokban betöltött tisztségeikről. Ezek voltak 2023 februárjának legjelentősebb történései.
Brenner Koloman szerint elsősorban nem az alapítványi formával van baj, hanem az állami befolyással.
Erről az Oktatói Hálózat vezetője beszélt, aki szerint bizonytalanság van az egyetemeken, de a minisztérium felől erős nyomás nehezedik rájuk.
Az egyetem kancellárja már modellváltásról beszél, amely mögött főleg a pénz hiánya áll.
Ismét felröppentek a hírek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem modellváltásáról elsősorban pénzügyi okokból. Nincsenek egyszerű helyzetben az egyetem vezetői, ugyanis rengeteg szempontot kell mérlegelniük.
Az Erasmus-programok felfüggesztése a hazai egyetemeken a most kiutazó hallgatókat elvileg még nem érinti. Ugyanakkor a bizonytalan jelentkezés és az erről szóló belső kommunikáció igen tanulságos. Volt olyan általunk megkérdezett egyetemista, akinek azt mondták: még tavaszig jelentkezzen, biztos, ami biztos. Máshol eredetileg azt tanácsolták, inkább a jövő tavaszi félévre jelentkezzenek, hátha addig többet lehet majd tudni, végül úgy döntöttek más intézményhez hasonlóan: kifizetik az őszit. Közben a kormány lázasan igyekszik megállapodni, de az ügy egyelőre függőben van.
Ez kétmilliárd minden oktatóra vagy nappalis hallgatóra elosztva, mivel elég kis létszámú felsőoktatási intézményről beszélünk.
A kérdés azért jelentős, mert most mutatkozik meg, tulajdonképpen kinek is van autonómiája: a modellváltás után: a tanárok és a hallgatók képviseletének vagy a kuratórium tagjainak.
Szerinte ugyanis sérti az egyetemi önállóságot, hogy a kuratóriumban leszavazták a szenátus rektorjelöltjét.
Még a polgármestereket is kivennék az egyetemi alapítványok kuratóriumából, pedig ez nem is szerepelt a brüsszeli elvárások közt. Ám így is lehetnek még vitás pontok, kérdés, hogy sikerül-e mindent lezárni júliusig, amikor a jövő évi Erasmus-szerződéseket meg kellene kötni.
Kórházak, szántók és repülőtér is szerepel azok között az állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanok közt, melyet egy ma vitára bocsátott törvénymódosítási javaslat egyetemi alapítványoknak adna.
