75,5 milliárd forintos pénzbeli juttatást ítéltek meg 2021–2022 fordulóján a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítványnak,

melyet többnyire éven túli lejáratú állampapírban, illetve diszkont kincstárjegyben tartanak, írtuk meg a 24.hu cikke alapján. Amelynek szerint ezeket nem az egyetemi feladatokra kapták, hisz arra évente 1 milliárd 670 millió forintot kapnak az államtól, míg a vagyonkezelő alapítvány működtetésére évi 400 milliót.

A lap által kikért alapító okiratban az szerepel, hogy a juttatást vagyon növeléseként adta a kormány az alapítvány – rendkívül tágan megfogalmazott – céljainak megvalósítására. Ezért az alapítvány kuratóriumához fordultak, ám két hét alatt sem kaptak választ, noha a kormányzati juttatás közpénz. Hozzáteszik, éves beszámolójuk alapján egy évvel később 58,6 milliárd forintnyi államkötvénnyel és 7,7 milliárd forintnyi diszkont kincstárjeggyel rendelkeztek, 9 milliárdot pedig maradvány vagyonjuttatásként tüntettek fel a 75,5 milliárd forint sorsát részletezve.

Vagyis míg az állam növelte adósságát, az alapítványnak jól fialtak az állampapírok. Tavaly 4,3 milliárd szerepelt ilyen címen, ez végeredményben ezzel azonos költségvetési kiadást jelent – jegyzi meg a lap. Az egri tanárképző főiskola sárospataki tanítóképző karából létrehozott, a tanítóképzésen kívül a turizmussal és a borászattal foglalkozó intézménynek 2022 elején 38 nappali tagozatos és 215 levelezős hallgatója, illetve 43 státuszban levő oktatója volt, a maximálisan felvehető hallgatói létszám 759. Ez azt jelenti, hogy arányosan számolva nagyjából kétmilliárd jutna minden oktatóra vagy nappalis hallgatóra.

Az állampapírokkal egyidőben egyébként tokaji ingatlanokkal is gazdagabb lett az alapítvány, köztük egy sportpályával és egy szabadon foglalható panzióval. Emellett megkapták a 12,5 milliárd forintra értékelt egykori állami borászat, a Grand Tokaj Zrt. tulajdonjogát is, annak szőlőtermőterületével. Összességében az alapítvány 13 milliárdos induló tőkéje tavaly év végére 91 milliárdra, vagyis a hétszeresére nőtt – írtuk a lap cikkét szemlézve.

A Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány cikkünk megjelenése után azonban azt közölte, hogy a 24.hu-ról szemlézett adat helytelen, valójában

2021-ben 65 milliárd forintos kaptak az egyetem hosszú távú, stabil működésének biztosítása érdekében.

Közlésük alapján az állami vagyonjuttatás feltétele volt, hogy azt állampapírba fektetik be, így is tettek. „Jó trükk az Önök részéről az alapítás idején érvényes hallgatói számokra vetíteni az egyetem hosszú távú finanszírozására megítélt összeget, de nem korrekt. Ez az összevetés csak akkor állná meg a helyét, ha az egyetemet fenntartó alapítvány elköltené a rendelkezésére bocsátott összeget. De, mint azt Önök is írják, az állampapírban tartott pénzek nem csökkentek, hanem növekedtek” – fogalmaztak.

Rákérdeztünk, mi a két különböző összeg oka, hogyan oldható fel az ellentmondás. Idézzük az erre adott válaszukat: „A számviteli beszámolókra hivatkozó cikk kapcsán jelezzük, hogy

a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány mindösszesen 75 milliárd Ft pénzbeli vagyonjuttatásban részesült, amelyből 65 milliárd Ft az a forrás, amit az alapító rendelkezésének megfelelően a hosszú távú működés érdekében állampapírban kell tartani. A fennmaradó 10 milliárd Ft – ugyancsak meghatározott célra – a Tokaj-Hegyalja Egyetem infrastrukturális fejlesztésére használható fel

(ez utóbbi kapcsán jelezzük, hogy a tervek szerint idén ősszel indulhat meg az egyetemi campus felújítása). Mindkét tétel az alapítói szándék szerint pénzbeli vagyonjuttatásnak minősül, megjelenik az alapítvány éves beszámolóiban mind az eszközök, mind a források között” – fogalmaztak.

Elmondásuk alapján a cikkben írt tőkenövekedés tehát nem azonos azzal, amennyit az alapítvány 2022-ben kapott. Ugyanakkor a 75 milliárdos szám stimmel, annyi kiegészítéssel, hogy az egy összesített adat, amit nem egyszerre kaptak és ebből tízmilliárdot infrastruktúrára kell költeniük.

(Kiemelt kép: A Tokaj-Hegyalja Egyetem épülete Sárospatakon, fotó: Ripkagergely, Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0)