„Egymástól néhány utcányira működnek pár fős képzések” – nyilatkozott a Pázmány Egyetem a Károlis bölcsészhallgatók átvételéről

A Károlis hallgatók aktív tiltakozása ellenére megvalósulni látszik az egyes bölcsészképzések megszüntetése és a megszűnő szakokon tanuló hallgatók áthelyezése a Pázmány Péter Katolikus Egyetem azonos képzéseire.

  • Rodler Lili

Hónapok óta zajlik a Károli Gáspár Református Egyetem döntésével szemben a Károlis Bölcsészek Összefogásanak (KáBé) megmozdulás-sorozata, aminek a tárgya az egyetemen szeptemberben megszűnő 18 mester- és posztgraduális képzés megmentése. A hallgatók aktívan tiltakoznak a folyamat ellen, a szenátusi ülésen való csendes demonstráció mellett több nyílt levelet is írtak, amiben teljeskörű tájékoztatást kértek az eseményekkel kapcsolatban.

Konkrét választ nem kaptak a kérdéseikre, tovább küzdenek a károlis hallgatók

Legutóbb a Válasz Online számolt be arról, hogy több tucat Károlis tanárnak is meg fog szűnni az oktatói jogviszonya. Erről őket egyelőre csak szóban tájékoztatták, írásban nem értesítették őket, bár a vezetőség ígéretet tett erre is. Egy oktató szerint viszont az egyetem vezetése „nagyon vigyáz arra, hogy semmit ne írjanak le”.

Nem csak az oktatók, de a hallgatók is ajánlatot kaptak a Károlitól azzal kapcsolatban, hogy a tanulmányaik maradékát a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végezhetik el. Egészen pontosan három lehetőséget kínáltak fel a tanulmányaik befejezésére:

  1. Átjelentkezés a Pázmányra
  2. Vendéghallgatói státusz a Pázmányon, de károlis diplomával
  3. Maradás a Károlin

A Telex a folyamatokkal kapcsolatban megkereste a Károlit és a Pázmányt is. Az utóbbi intézmény válaszolt is a kérdéseikre, többek között a hallgatók átvételével kapcsolatosakra is, ami így szólt:

„A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem elkötelezetten vallja és elsődleges célként kezeli, hogy az alacsony jelentkezői létszámok ellenére is meg kell őrizni a hagyományos bölcsész szakok egyházi felsőoktatási intézményben történő hallgatásának lehetőségét. Ugyanakkor a kor kihívásai ezen területet súlyos helyzetbe hozták, így

a felelős gazdálkodásnak, valamint a minőségi oktatási követelményeknek egyaránt ellentmond, hogy egymástól néhány utcára működjenek a pár fős képzések.

A Károli Gáspár Református Egyetem érintett képzésekben részt vevő hallgatói természetesen változatlan feltételekkel fejezhetik be tanulmányaikat, de saját elhatározásukból akár átvételüket is kérhetik a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre. Utóbbi a képzések eredményes befejezését azzal is támogatja, hogy az irányadó tantervtől eltérő vagy a képzési időt túllépő hallgatók számára hosszabb távon is biztosítja a szükséges tantárgyak vendéghallgatói jogviszonyban történő teljesítésének a lehetőségét a saját képzésein.”

A lap továbbá arról számolt be, hogy április 28-án a két egyetem aláírt egy együttműködési megállapodást. Ennek keretében a két intézmény a művészettörténet mesterképzés, valamint a dráma- és színházismeret, illetve mozgóképkultúra és médiaismeret tanárképzések esetében úgy határozott, hogy ezeket a jövőben csak a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen hirdetik meg.

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu