Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Lassan fél éve zajlik a Károli Gáspár Református Egyetemen a bölcsésztudományi képzések átalakítása, ami majdnem 20 szak és specializáció megszüntetésével járna. A hallgatók összefogtak és csoportos megmozdulásra készülnek április 3-án, hogy tudassák a szenátussal, harcolnak a képzéseikért.
A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar hallgatói tavaly decemberben tudták meg, hogy 2025 szeptemberétől több olyan szakot és specializációt akar az egyetem megszüntetni, amelyek egyébként nagy népszerűségnek örvendenek a diákok körében. Az egyetem először dióhéjban közölte a szándékait, mire a hallgatók teljeskörű tájékoztatást kértek. Ám a kancellár informális hallgatói fóruma után is csak más információforrásokból értesültek arról, hogy például a Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézet oktatói nemrég hivatalos értesítést kaptak, hogy idén augusztus 31-vel vagy elbocsájtják őket, vagy pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen folytathatják a munkát – próbaidővel. Arról nem beszélve, hogy azokat a hallgatókat is áthelyezik, akik jelenleg a megszüntetésre ítélt szakokon tanulnak.
Az érintett diákok és azok, akik a kivezetésre kerülő képzéseken szerettek volna továbbtanulni, több módon is igyekeznek a szenátus tudtára adni a véleményüket. Többek között elindítottak egy petíciót még március elején, és létrehoztak egy KáBé nevű Instagram-oldalt is, ahol tájékoztatják a diákokat és az érdeklődőket a történésekről.


A MOME megmozdulásához hasonlóan ők is matricákkal igyekeznek az egyetem területén tudatni a véleményüket. Illetve minél több résztvevőt szeretnének bevonzani az április 3-án tartott szenátusi ülésre, ahova első körben egy csendes demonstrációt terveznek transzparensekkel és egy közös énekléssel, mivel „a hallgatók hangot kívánnak adni sérelmeiknek, hogy nem kapnak hivatalos tájékoztatást az őket érintő változásokról; aggódnak oktatóikért és a képzéseik minőségéért, és kiállnak a bölcsészettudományok fontossága mellett.”
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.