Petíciót indítottak a hallgatók a Károlin megszűnő mester- és posztgraduális képzésekért

Több alapképzést érintő specializációt, mester és posztgraduális képzést is megszüntetnek majd szeptembertől a Károli Református Egyetem Bölcsésztudományi Karán. A hallgatók a közös összefogás erejében reménykednek a döntés visszavonásával kapcsolatban.

  • Rodler Lili

Január elején számoltunk be arról, hogy a Károli Gáspár Egyetemen fenntartói utasításra tizennyolc-féle mester- és posztgraduális képzést (ún. szakirányú továbbképzést) 2025 szeptemberétől nem fognak elindítani. Azóta az egyetem hallgatói számára az is kiderült, hogy nem csak a mesterképzések, de egyes BTK-s alapképzések specializációit is érinti a fenntartói döntés, így petíciót indítottak a képzések megtartása érdekében.

Többek között érinti

  • a magyar alap- és mesterképzést,
  • a szabad bölcsészetet,
  • az osztatlan mozgóképkultúra- és médiaismeret tanári,
  • dráma- és színházismeret tanári képzést, és ennek specializációit.

„Petíciónk célja, hogy a meg nem indokolt döntést megváltoztassuk, és maradhassunk az egyetemen, illetve szeretett és tisztelt oktatóink állása és státusza megmaradjon.”

– fejezték ki az aggodalmukat a petíciót készítő diákok.

A petíció szövegében a hallgatók kitérnek arra is, hogy hasonló események zajlottak le a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Germanisztika Tanszékével, ahol 32 év után megszűnt az oktatás. Bár erről utóbb kiderült, hogy átcsoportosítások történnek, nem konkrét eltörlésről van szó, viszont a PPKE ott tanuló hallgatói és tanító oktatói átkerülhetnek a Károlira, hogy ott fejezzék be a tanulmányaikat.

Erre reflektálva fogalmazták meg a hallgatók, hogy „jogunk van ott és azt tanulni, amit szeretnénk.” Illetve arra buzdítják az embereket, hogy segítsenek nekik, és álljanak ki velük közösen a Károli bölcsészkaráért.

A petíciót ezen a linken keresztül tudjátok aláírni.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.