Petíciót indítottak a hallgatók a Károlin megszűnő mester- és posztgraduális képzésekért

Több alapképzést érintő specializációt, mester és posztgraduális képzést is megszüntetnek majd szeptembertől a Károli Református Egyetem Bölcsésztudományi Karán. A hallgatók a közös összefogás erejében reménykednek a döntés visszavonásával kapcsolatban.

  • Rodler Lili

Január elején számoltunk be arról, hogy a Károli Gáspár Egyetemen fenntartói utasításra tizennyolc-féle mester- és posztgraduális képzést (ún. szakirányú továbbképzést) 2025 szeptemberétől nem fognak elindítani. Azóta az egyetem hallgatói számára az is kiderült, hogy nem csak a mesterképzések, de egyes BTK-s alapképzések specializációit is érinti a fenntartói döntés, így petíciót indítottak a képzések megtartása érdekében.

Többek között érinti

  • a magyar alap- és mesterképzést,
  • a szabad bölcsészetet,
  • az osztatlan mozgóképkultúra- és médiaismeret tanári,
  • dráma- és színházismeret tanári képzést, és ennek specializációit.

„Petíciónk célja, hogy a meg nem indokolt döntést megváltoztassuk, és maradhassunk az egyetemen, illetve szeretett és tisztelt oktatóink állása és státusza megmaradjon.”

– fejezték ki az aggodalmukat a petíciót készítő diákok.

A petíció szövegében a hallgatók kitérnek arra is, hogy hasonló események zajlottak le a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Germanisztika Tanszékével, ahol 32 év után megszűnt az oktatás. Bár erről utóbb kiderült, hogy átcsoportosítások történnek, nem konkrét eltörlésről van szó, viszont a PPKE ott tanuló hallgatói és tanító oktatói átkerülhetnek a Károlira, hogy ott fejezzék be a tanulmányaikat.

Erre reflektálva fogalmazták meg a hallgatók, hogy „jogunk van ott és azt tanulni, amit szeretnénk.” Illetve arra buzdítják az embereket, hogy segítsenek nekik, és álljanak ki velük közösen a Károli bölcsészkaráért.

A petíciót ezen a linken keresztül tudjátok aláírni.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.