Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Több alapképzést érintő specializációt, mester és posztgraduális képzést is megszüntetnek majd szeptembertől a Károli Református Egyetem Bölcsésztudományi Karán. A hallgatók a közös összefogás erejében reménykednek a döntés visszavonásával kapcsolatban.
Január elején számoltunk be arról, hogy a Károli Gáspár Egyetemen fenntartói utasításra tizennyolc-féle mester- és posztgraduális képzést (ún. szakirányú továbbképzést) 2025 szeptemberétől nem fognak elindítani. Azóta az egyetem hallgatói számára az is kiderült, hogy nem csak a mesterképzések, de egyes BTK-s alapképzések specializációit is érinti a fenntartói döntés, így petíciót indítottak a képzések megtartása érdekében.
Többek között érinti
„Petíciónk célja, hogy a meg nem indokolt döntést megváltoztassuk, és maradhassunk az egyetemen, illetve szeretett és tisztelt oktatóink állása és státusza megmaradjon.”
– fejezték ki az aggodalmukat a petíciót készítő diákok.
A petíció szövegében a hallgatók kitérnek arra is, hogy hasonló események zajlottak le a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Germanisztika Tanszékével, ahol 32 év után megszűnt az oktatás. Bár erről utóbb kiderült, hogy átcsoportosítások történnek, nem konkrét eltörlésről van szó, viszont a PPKE ott tanuló hallgatói és tanító oktatói átkerülhetnek a Károlira, hogy ott fejezzék be a tanulmányaikat.
Erre reflektálva fogalmazták meg a hallgatók, hogy „jogunk van ott és azt tanulni, amit szeretnénk.” Illetve arra buzdítják az embereket, hogy segítsenek nekik, és álljanak ki velük közösen a Károli bölcsészkaráért.
A petíciót ezen a linken keresztül tudjátok aláírni.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.