Írásban egyelőre nem, csak szóban tájékoztatták az oktatókat a jogviszonyuk megszűnéséről.
Több tucat oktatójától készül megválni a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara a 2025-ös nyár végéig – számolt be róla a Válasz Online.
Petíciót indítottak a hallgatók a Károlin megszűnő mester- és posztgraduális képzésekért
Bár az egyetem korábban azt ígérte, hogy a megszűnő tizennyolc képzés fokozatosan, kifutó rendszerben zárul le, az elmúlt hetek eseményei mást mutatnak: az oktatókkal szóbeli közlések útján tudatták, hogy jogviszonyuk augusztus 31-én megszűnik.
A képzések leállítása több száz hallgatót érint, akik, miután értesültek tanulmányaik megszüntetéséről és a tanáraik elbocsátásáról, a szenátusi ülésen is megjelentek, hogy kérdéseikkel szembesítsék az egyetem vezetését. A jelen lévők szerint Trócsányi László rektor még a kérdések elhangzása előtt távozott a teremből. Az egyetem hivatalos válaszokat nem adott a lap megkeresésére, így csak az egyetem polgárságától kapott információkra tudnak támaszkodni.
Állításaik szerint az érintett oktatókkal – főként művészettudományi területeken, például művészettörténet, drámapedagógia, színháztudomány, illetve tolmács- és szakfordítóképzésekben tanítók – egyelőre csupán szóbeli munkajogi nyilatkozatban közölték az elbocsátásukat. Bár ígéretet kaptak írásos értesítésre, ez a mai napig nem történt meg. Egy oktató szerint az egyetem vezetése „nagyon vigyáz arra, hogy semmit ne írjanak le”.
A hallgatók szervezkedni kezdtek: létrejött a Károlis Bölcsészek Összefogása, miután kiderült, hogy a képzéseiket megszüntetik, és tanáraik elveszítik állásukat. Sokan abban a hitben voltak, hogy kifutó rendszerben fejezhetik be tanulmányaikat, ám április elején értesültek arról, hogy a hallgatók esetleges átvételéről tárgyalások folynak a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel is. Ekkor tudták meg azt is, hogy oktatóik munkaviszonya szóbeli tájékoztatás alapján augusztus végén lejár.
A hallgatók számára az egyetem nemrégiben három lehetőséget kínált:
A döntés meghozatalára rövid határidőt kaptak, részletes információk nélkül. Sokakban felmerült a gyanú, hogy a harmadik opció gyakorlatilag megegyezik a másodikkal, annyi különbséggel, hogy nem a hallgatók, hanem a pázmányos oktatók lennének vendégstátuszban a Károlin. Arra a kérdésre, hogy folytathatják-e tanulmányaikat a jelenlegi tanáraik vezetésével, nem kaptak megnyugtató választ.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
