"Az elárult generáció" címmel készített dokumentumfilmet a diáktüntetésekről a Telex

Az eseményeket négy főszervező gimnazista szemszögéből követhetjük végig.

  • Rodler Lili

„2022 márciusában példátlan eseménysorozat vette kezdetét Magyarországon. Az országgyűlési választások előtt néhány héttel egy csapat budapesti diák többezres tüntetést szervezett a Parlamenthez, hogy felhívják a közvélemény figyelmét: a pedagógus-szakszervezetek évek óta számos követeléssel élnek a kormányzat felé, hiába.” – ez adja az alaphangot a Telex dokumentumfilmjének.

Az diáktüntetések óta eltelt három évben több olyan esemény is történt, ami az oktatásra és a fiatalabb generáció jövőjére szürke felhőként telepszik rá. A legfrissebb nehézségek között ott van a középiskolai felvételi esetében az „ajánlott minimum felvételi ponthatár”, vagy a kompetenciamérések osztályozásának kérdése, és nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy továbbra is  egyre csökkenő a létszáma a tanároknak a közoktatásban.

És akkor még a felsőoktatásban végbemenő változtatásokat nem is említettük, amik szintén befolyásolják a fiatalok jövőjét a továbbtanulással kapcsolatban.

Megszűnő szakok a Károlin, döntés elé állították a hallgatókat

2022-ben elindult folyamat nem hagyott alább, bár a film leírásában emlékeztetnek minket arra is, hogy az első tüntetés után nem sokkal a választások eredménye a változás reményét mérföldekre helyezte. Az ezt követő nyári szünet után viszont „minden korábbinál komolyabb és látványosabb megmozdulásokat szerveztek a diákok. A tanárok polgári engedetlenségi akcióba kezdtek, válaszul pedig a kormány is bekeményített: előbb fenyegető leveleket küldött a tanároknak, majd kirúgta az ellenálló pedagógusokat” – olvasható az összefoglalóban.

A filmet a következő hetekben egyelőre még csak a nagyobb vetítéseken lehet teljes egészében látni. A négy nagy bemutató utolsó vetítése után, május 12. körül, lehet majd a Telexen is megnézni.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.