Egyelőre nem vezették be azt a jogszabályi módosítást, amelynek értelmében a diákok jegyet kapjanak a kompetenciamérési eredményeikre, de az Eduline tud olyan iskoláról, ahol ennek ellenére mégis osztályozzák a teszteket.
A Szülői Hangban közzétett bejegyzés szerint csak az kap egyest, aki nem veszi komolyan a mérést és csak végigkattingatja az egészet, ha pedig a szülő kitölti a háttérkérdőívet, akkor a diák pluszpontokat kapnak.
Az Oktatási Hivatal oldalán ehhez képest még mindig az áll, hogy
a mérések feladatlapjainak érdemjeggyel való helyi, iskolai értékelését a Hivatal korábban sem tartotta szakmailag indokoltnak, mivel a mért területek nem az aktuális tananyagot kérik számon.
Az Eduline-on is részletesen beszámoltunk arról, hogy a Pintér Sándor-féle javaslathoz annyi észrevétel érkezett a Belügyminisztériumhoz, hogy tovább kellett folytatni az egyeztetéseket.
"Amíg az észrevételek kiértékelése nem történik meg, a jelenlegi szabályozásban nem lesz változás" - tette hozzá a BM.
A digitális országos kompetenciamérést az iskolák az alábbi időpontokban bonyolítják le:
Az idei tanévben az 5-11. évfolyamon digitális kultúrából és történelemből kísérleti mérések vannak, emiatt a negyedikesek egy, az ötödikesek két, a 6-11. évfolyamos diákok pedig három mérési napon vesznek részt.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
