Van olyan iskola, ahol jegyet kapnak a diákok a kompetenciamérésre

Egyelőre nem vezették be azt a jogszabályi módosítást, amelynek értelmében a diákok jegyet kapjanak a kompetenciamérési eredményeikre, de az Eduline tud olyan iskoláról, ahol ennek ellenére mégis osztályozzák a teszteket.

A Szülői Hangban közzétett bejegyzés szerint csak az kap egyest, aki nem veszi komolyan a mérést és csak végigkattingatja az egészet, ha pedig a szülő kitölti a háttérkérdőívet, akkor a diák pluszpontokat kapnak.

Az Oktatási Hivatal oldalán ehhez képest még mindig az áll, hogy

a mérések feladatlapjainak érdemjeggyel való helyi, iskolai értékelését a Hivatal korábban sem tartotta szakmailag indokoltnak, mivel a mért területek nem az aktuális tananyagot kérik számon.

Az Eduline-on is részletesen beszámoltunk arról, hogy a Pintér Sándor-féle javaslathoz annyi észrevétel érkezett a Belügyminisztériumhoz, hogy tovább kellett folytatni az egyeztetéseket.

"Amíg az észrevételek kiértékelése nem történik meg, a jelenlegi szabályozásban nem lesz változás" -  tette hozzá a BM.

A digitális országos kompetenciamérést az iskolák az alábbi időpontokban bonyolítják le:

  • a 11. és a 7. évfolyamon 2024. március 4. – március 22.,
  • a 10. és a 6. évfolyamon 2024. március 25. – április 24.,
  • a 9. és a 8. évfolyamon 2024. április 25. – május 15.,
  • a 4. és az 5. évfolyamon 2024. május 16. - június 3.

Az idei tanévben az 5-11. évfolyamon digitális kultúrából és történelemből kísérleti mérések vannak, emiatt a negyedikesek egy, az ötödikesek két, a 6-11. évfolyamos diákok pedig három mérési napon vesznek részt.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.