Ezekkel a tárgyakkal folytatódnak az érettségi vizsgák a második héten

Túl vannak az első heti kötelező vizsgatárgyakon az érettségizők. Mutatjuk, milyen tárgyakból lesznek vizsgák az érettségi szezon második hetében.

  • Székács Linda

A május 5-9. közötti első vizsgahéten a kötelező tantárgyakból;

adtak számot a tudásukról a diákok, csütörtökön és pénteken pedig angol és német nyelvből érettségiztek azok, akik ezeket a tárgyakat választották negyedik és/vagy ötödik vizsgatárgyként.

Az érettségi szezon második vizsgahetén már jóval kevesebben mérettetik meg magukat, hiszen csak olyan tantárgyakból lesz már vizsga, amiket ötödik vagy sokadik tárgyként választhattak a diákok. Ezen a héten pedig már délután is szerveznek érettségiket.

A teljes vizsgabeosztás a következő:

  • 2025. május 12. 8:00 - digitális kultúra (középszinten),
  • 2025. május 12. 14:00 - ének-zene (közép- és emelt szinten), belügyi rendészeti ismeretek (közép- és emelt szinten)
  • 2025. május 13. 8:00 - biológia (közép- és emelt szinten)
  • 2025. május 13. 14:00 - közigazgatási ismeretek (emelt szinten)
  • 2025. május 14. 8:00 - nemzetiségi nyelv és irodalom (közép- és emelt szinten)
  • 2025. május 14. 14:00 - vizuális kultúra (közép- és emelt szinten)
  • 2025. május 15. 8:00 - kémia (közép- és emelt szinten)
  • 2025. május 15. 14:00 - földrajz (közép- és emelt szinten)
  • 2025. május 16. 8:00 - orosz és más napokon nem szereplő egyéb idegen nyelvek (közép- és emelt szinten)
  • 2025. május 16. 14:00 - gazdasági ismeretek, honvédelmi alapismeretek (közép- és emelt szinten)

Meddig tartanak az érettségi vizsgák?

Az írásbeli érettségi vizsgák egészen 2025. május 23-ig tartanak. Aznap délelőtt írják az írásbelit azok, akik közép- vagy emelt szinten érettségiznek olasz nyelvből.

Mikor lesznek a szóbelik?

Emelt szinten 2025. június 3-11. között, középszinten pedig 2025. június 16. és július 2. között szervezik meg őket. Ezek időpontjai oktatási intézményenként eltérőek.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.