A joghallgatók nemcsak a világ legjobb tizenhat csapata közé jutottak a szóbeli fordulóban, de az írásbeli beadványok versenyében érmet is szereztek.
Idén is kiemelkedő eredményeket ért el az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának (ÁJK) csapata a médiajogi, szólásszabadsági és adatvédelmi kérdésekre fókuszáló Monroe E. Price Media Law Moot Court Competition nevű rangos nemzetközi perbeszédmondó versenyen. A világverseny oxfordi döntőjén a szóbeli versenyen a csapat bejutott a legjobb 16 közé, az írásbeli beadványok versenyében pedig a harmadik helyet szerezte meg – ezzel az egyik legsikeresebb európai csapatként zárta a megmérettetést.
A felkészülés és a kiváló teljesítmény már a verseny korábbi szakaszaiban is megmutatkozott: az ELTE csapata – akárcsak az előző évben – megnyerte a 2025 februárjában Párizsban megrendezett európai regionális válogatót, amivel biztosította helyét a világ 30 legjobb csapata között.
A döntő helyszíne hagyományosan a University of Oxford volt, ahol a csoportkörben négy egyetemmel mérte össze tudását az ELTE csapata. Alperesként és felperesként egyaránt szerepelve, a Singapore Management University (Szingapúr), a Benjamin N. Cardozo School of Law (USA), a Tarlac State University (Fülöp-szigetek) és a National Law University Delhi (India) csapataival versenyeztek. Az eredmények alapján az ELTE ÁJK bejutott a legjobb 16 közé, ahol a University of the Philippines (Fülöp-szigetek) ellen szoros, 2:1 arányú vereséget szenvedett alperesként érvelve.
A verseny végső győztese a National Law University Delhi lett, amely a döntőben a szingapúri csapatot győzte le. Az ELTE csapata ugyan nem jutott tovább a negyeddöntőbe, de kiemelkedő teljesítményt nyújtott: a világ összes induló csapata közül a harmadik legjobb írásbeli beadványt készítette el.
A 2025-ös döntőn részt vevő ELTE-s hallgatók: Fekete Martin, Gondos Jázmin, Lichy Johanna, Ruszkai Szonja és Szentesi Eszter. A csapat felkészítését Gosztonyi Gergely vezette, akinek munkáját korábbi versenyzők is támogatták co-coach szerepben: dr. Bálint János, dr. Darcsi Barbara, és dr. Góth Mária és dr. Kovács Ábel Bulcsú.
Megjöttek a PISA 2025 eredményei. Megint elkezdhetjük keresni a hibát. A gyerekekben, a tanárokban, a tantervben, a szülőkben, a digitális eszközökben, a közösségi médiában, az iskolákban vagy éppen az oktatásirányításban. Aztán kereshetünk hozzá egy gyors megoldást is. Új szabályt, új tantervet, új mérési rendszert, új tiltást. Valamit, amitől úgy érezhetjük, hogy végre tettünk valamit. Vélemény.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
A szegregált iskolákban nem pusztán a gyerekek kerülnek hátrányba, hanem a pedagógusokra is olyan feladatok hárulnak, amelyeket valójában az oktatási rendszernek és a társadalomnak kellene megoldania – hívta fel a figyelmet legfrissebb bejegyzésében Danyi Gyula oktatási szakértő.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
4000 forint helyett csak 1500 jutott egy gyerek napi étkezésére a gyermekvédelemben - többek között ez is kiderült abból a jelentésből, melyet Magyar Péter és Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárral, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítójával közösen ismertetett.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
Bukósisak nélkül, másodikként szállt fel barátja mögé egy elektromos rollerre egy 16 éves fiú, ennek pedig súlyos baleset lett a vége. Az eset korántsem egyedi: a Bethesda Gyermekkórházban csak idén közel száz gyereket és fiatalt kezeltek e-rolleres baleset miatt.
