Orbán Balázs átvette doktoriját az ELTE-n

A bírálóbizottság a decemberi védés után, a felmerült kritikák ellenére is megítélte Orbán Balázsnak a doktori címet.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szerda délután vette át a februárban odaítélt doktoriját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen – írja a 444.

A doktori disszertáció védésére még december elején került sor az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, ezt követően pedig az ELTE Egyetemi Doktori Tanácsa (EDT) január 30-i ülésén oda is ítélte neki a tudományos fokozatot.

Jelentős médiafigyelem is követte az eseményeket, ugyanis Rácz András egyetemi tanár plágiummal vádolta meg Orbán Balázst. Állítása szerint Orbán kilenc oldalnyi szöveget vett át hivatkozás nélkül egy, Árpási Botonddal közösen írt cikkéből. A disszertáció hitelességét ugyanakkor több szakember is védelmébe vette, köztük Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszter, valamint Varga Zs. András, a Kúria elnöke.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.