Az ELTE ÁJK csapata nyerte meg az európai fordulót a Monroe E. Price nemzetközi médiajogi perbeszédversenyen. A győztesek az aranyérem mellett egy ezüstöt is hazahozhattak Párizsból.
2025 február 5-7. között a University of Paris szervezésében rendezték meg a neves médiajogi, szólásszabadsági és adatvédelmi nemzetközi perbeszédmondó versenyt, a Monroe E. Price Media Law Moot Court Competiton-önt, ahol az ELTE ÁJK csapata kiemelkedő eredményeket ért el. A verseny oxfordi világdöntőjébe egyébként hat regionális válogatón át vezet az út.
A párizsi Group Stage-en az írásbeli forduló legjobb tizenkét csapata adta elő keresetét. A 45 perces perbeszédekben a korábban benyújtott érvekre támaszkodva kellett meggyőzni a három tagból álló nemzetközi bírói testületet. A bírák pedig szabadon kérdezhettek az előadóktól.
A csoportmérkőzéseken az ELTE médiajogászai 7-2-re legyőzték a görög National and Kapodistrian University of Athens csapatát, 8-1-re verték az osztrák University of Vienna csapatát, majd ugyancsak 8-1-re az ukrán Taras Shevchenko National University csapatát. A döntőben az ír University of Dublin hallgatóival kerültek szembe, akiket 3-0-ra győztek le, így megnyerték az európai fordulót. A csapat tagjai közül Lichy Johanna a legjobb szóbeli teljesítmények versenyében ezüstérmet szerzett.
A párizsi regionális válogatón résztvevő csapat tagjai: Fekete Martin, Gondos Jázmin, Lichy Johanna, Ruszkai Szonja, Szentesi Eszter. A felkészítő oktató idén is, ahogy az előző években is, Gosztonyi Gergely, az ELTE ÁJK docense volt, akinek munkáját nagy mértékben segítették korábbi csapattagok (Bálint János, Darcsi Barbara, Góth Mária és Kovács Ábel Bulcsú).
A tavalyi mérkőzésen az ELTE csapata a legjobb nyolc között végzett Oxfordba, illetve elnyerte a legjobb írásbeli beadványok díját is az összesített versenyben. Ezt a címet korábban európai csapat nem tudta megszere
A világdöntőre a legjobb 24 csapat részvételével 2025 áprilisában kerül sor a University of Oxford szervezésében.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
