Az egyetem versenyzői a legjobb nyolc csapat között végeztek a döntőben, médiajogászainak írásbeli beadványa pedig első helyezést ért el.
A Monroe E. Price médiajogi, szólásszabadsági és adatvédelmi verseny világdöntőjébe hat regionális válogatót követően jutottak be az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói – írja közleményében az intézmény.
A hallgatók a januárban Párizsban megrendezett európai regionális válogatófordulóból a világ legjobb huszonnégy csapata közé kerültek. Az itt megrendezett párbeszédversenyre egy jogesetet kellett feldolgoznia a versenyzőknek a kérelmezők és az ellenoldal szempontjából.
A döntőre végül 2024. április 15-19. között került sor az Oxfordi Egyetemen, ahol az ELTE csapata először az amerikai Benjamin N. Cardozo School of Law együttesével játszott. A győzelmet követően a csapat – a későbbi ezüstérmes – Singapore Management University-vel versenyzett. Bár ebben a fordulóban már nem sikerült nyerni, az ELTE hallgatói egyetlen európai együttesként – a világ legjobb nyolc csapata közé jutva fejezték be az idei versenyt.
Az egyetem emellett pedig az összes induló csapat között első lett a verseny írásbeli beadványainak összesített versenyében (Best Memorials Award) is, amelyet eddig európai csapat nem tudott megszerezni.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
