Az eddigi legjobb eredményét érte el a nemzetközi világűrjogi perbeszédversenyen a győri egyetem csapata

A felkészüléshez szükség volt a Nemzetközi Bíróság joggyakorlatának tanulmányozására, továbbá műholdakkal kapcsolatos műszaki tudás megszerzésére is.

  • Székács Linda

Hatodik helyezést ért el a győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának csapata az évente megrendezett Manfred Lachs Space Law Moot Court Competition nevű nemzetközi világűrjogi perbeszédverseny európai regionális döntőjében - derül ki az egyetem lapunknak küldött közleményéből.

A Bosits Dorina, Horváth Barbara és Maszlov Leon alkotta csapat április 8. és 12. között vett részt a Bécsi Egyetemen megrendezett regionális döntőn, amin az elődöntőről néhány ponttal lemaradva a 6. helyet szerezték meg.

"A verseny hagyományosan két fiktív állam vitáját szimulálja a hágai Nemzetközi Bíróság előtt. Az idei jogeset középpontjában a műholdas megakonstellációkkal járó problémák, a csillagászati megfigyelésekhez elengedhetetlen sötét és csendes égbolt követelményei, valamint az űrobjektumok ütközése által okozott károk nemzetközi világűrjogi kérdései álltak" - írják a közleményben.

A győri hallgatók több mint fél éven át készültek a versenyre, amire aztán angol nyelven, egyenként mintegy hatvan oldal terjedelemben készítették el a két állam írásbeli beadványát. Ezek kialakítása, felépítése és megszövegezése a Nemzetközi Bírósághoz benyújtott periratok formáját és tartalmát követi. A jogeset megoldásához a széles körű, pontos nemzetközi jogi és világűrjogi ismereteken túl szükség volt a Nemzetközi Bíróság és más bírói fórumok joggyakorlatának tanulmányozására, illetve a műholdak felépítésével, működésével és mozgásával kapcsolatos alapvető műszaki tudás megszerzésére is.

A verseny döntőjét a görög hallgatók nyerték meg

A győri diákokat a Nemzetközi és Európai Jogi Tanszék oktatói segítették, hivatalos felkészítőik Sulyok Gábor egyetemi tanár és Ganczer Mónika egyetemi docens voltak, a szakmai munkát továbbá Kecskés Gábor egyetemi docens és Takó Dalma egyetemi tanársegéd támogatták.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.