Emelt szinten mindenkinek, középszinten viszont nem.
Közel 74 ezer középszinten érettségiző diáknak ért véget 12:00-kor a matekérettségi. Vannak, akik úgy érzik, jól sikerült nekik a vizsga, aminek az első részében kaptak többek között gráfokat, halmazokat, egyenleteket tartalmazó feladatokat, míg a második részben négyszög szögeivel, függvényekkel, szöveges példákkal kellett megküzdeniük, mások viszont aggódva hagyták el a termet. Minden évben vannak, akik úgy érzik, megbuktak.
Van azonban egy mentőöve a vizsgázóknak akkor is, ha az írásbelit nagyon elszúrták: ez pedig a szóbeli.
Szóbelizni azoknak az érettségizőknek kell matematikából, akik a ketteshez szükséges 25 százalékot nem érték el az írásbelin, azonban legalább 12 százalékot sikerült teljesíteniük.
Miből áll a szóbeli?
Az emelthez hasonlóan középszinten is kapnak egy tételsort azok a tanulók, akiknek szóbelizniük kell matematikából. Ezt az iskola állítja össze.
A szóbelin két típusú feladattal kell megbirkózniuk a felelőknek. Az egyik feladat három különböző elméleti kérdés megválaszolása 5 pontért, míg a másodikban három különböző feladatot kell megoldani 30 pontért.
A szóbeli vizsga egyébként maximum 50 pontos. A feleletért és a feladatmegoldásért kapható 45 ponton kívül 5 pontot és a felelet "minősége"; az önálló munka logikus előadás, kommunikációs készség.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
