Az egyetem kancellárja már modellváltásról beszél, amely mögött főleg a pénz hiánya áll.
Az intézményben nem először kerül elő a modellváltás témája, ami rendre komoly vitákat vált ki, mivel az egyetem nagyon rossz anyagi helyzetben van, a modellváltás azonban veszélybe sodorná az autonómiájukat, továbbá az unió és a magyar kormány konfliktusa miatt presztízsvesztéssel is járna, arról nem is beszélve, hogy továbbra is megoldatlan az Erasmus-ügy. A kritikusok szerint hiába mondják azt, hogy majd kárpótolják az egyetemeket az alapítványok, ez nem megnyugtató, mert az egyetemi munkához hozzátartozik a nemzetközi beágyazottság, amit szintén elveszítenének.
Hivatalosan annyit lehet tudni, hogy a BME Szenátusa 2023 májusában felhatalmazta az egyetem vezetőit, hogy tárgyaljanak a fenntartóval a „jövőbeli fenntartható működési modell lehetőségeiről, pénzügyi kereteiről, személyi feltételeiről”. De ahogy az egyetem közleménye is írja, hivatalosan ez a tárgyalás „továbbra sem a BME modellváltásáról szól, hanem egy fenntartható pénzügyi és működési modell kialakításának lehetőségéről” – olvasható a Mércén.
Az egyetem kancellárja Verseghi-Nagy Miklós végzettsége szerint villamosmérnök, de a versenyszférában dolgozott, majd 2014-től Szentendre fideszes polgármestere volt. A kancellár már egyesével keresi fel és figyelmezteti a különböző karokat: modellváltás lesz, vagy elfogy a fenntartásra szánt pénz.
"A minap a kancellár elment a TTK dékáni tanácsára, sajnálkozva beszámolt róla, hogy a karnak nem igazán lesz jövőre már pénze. Nehéz lesz így fenntartani. Miután már csak a dékán és a tanszékvezetők, intézményvezetők maradtak a teremben, előbbi "megeskette" utóbbiakat, hogy márpedig azonnal kezdeményezni kell a modellváltást."
– olvasható Ther Péter Pál, a BME doktoranduszának Facebook-oldalán.
A Mérce forrása szerint ha már idén ősszel lesz az ügyben szenátusi szavazás, az mindenképp a nyomásgyakorlás eredménye. A szenátus 28 főből áll, ebből 16 főt adnak az egyes karok és 8 főt a diákok. Így egy esetleges szavazáson sok múlik a hallgatókon is, akik egyelőre bizonytalanok. A minisztérium komoly pénzügyi nyomást helyezett a BME-re, ami állami egyetem lévén 2021 óta jóval kevesebb támogatást kap, mint a modellváltáson átesett intézmények.
Ismét lesz szakszervezet
Barna Emília, a BME oktatója szerint mindezek az aggályok és problémák keltették életre a dolgozói önszerveződést az egyetemen. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) BME Intézményi Szervezetébe közel 100 új tag lépett be nyár óta. És hamarosan elérhetik a kollektív szerződés megkötéséhez szükséges 10%-os tagsági küszöböt is. Arról is beszélt, hogy az embereket a belépésre épp a hátrahagyottság motiválja: a BME oktatói, kutatói úgy érzik, saját szellemi műhelyük egyik legfontosabb kérdésének eldöntéséből hagyják éppen ki őket.
A szakszervezet formálisan (egy körbeküldött kérdőív segítségével) és informálisan (személyesen) is megkereste a modelváltott intézmények dolgozóit. Az eddigi információk alapján az intézmények ugyan jól jártak anyagilag, ez azonban a dolgozói fizetésemelésben csak szerencsés esetben, vagy küzdelmek árán mutatkozott meg, és ekkor is inkább bónuszok formájában, az alapbér kevesebb helyen változott lényegesen. Ezzel szemben nemcsak az intézményi, hanem a dolgozói autonómia is szinte mindenhol sérült.
Emellett jelentősen sérült a dolgozói biztonság is Barna szerint: egyes modellváltott egyetemeken folyamatosak az átszervezések, szakok szűnnek meg és jönnek létre, változnak a ponthatárok stb. A közalkalmazotti státusz elvesztése miatt védtelenek a dolgozók, a fenntartó kedve szerint rendelkezik felettük az átszervezések során. És már az a minimális képviseletük sincs meg, amit az állami fenntartásban a szenátus nyújt.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
