Patthelyzet miatt lemondott kuratóriumi elnökségéről a modellváltást levezénylő Stumpf István

Szerinte ugyanis sérti az egyetemi önállóságot, hogy a kuratóriumban leszavazták a szenátus rektorjelöltjét.

  • Tarnay Kristóf

Távozik a sárospataki Tokaj-Hegyalja Egyetem alapítványának éléről az a Stumpf István, aki a modellváltást magát is levezényelte kormánybiztosként, ennek oka az intézmény rektorválasztása körüli patthelyzet, írja a 444. Az alapítvány kuratóriuma ugyanis nem a szenátus, azaz az intézményvezetés, a tanárok és a hallgatók képviselete által jelölt Fiath Attilát szavazta meg rektornak, hanem a jelenlegi megbízott rektor, Horváth Ágnes hároméves kinevezéséről döntött.

Ezt Stumpf azonban nem fogadja el, közleménye szerint ugyanis Horváth munkája és a szenátusi vélemény ismeretében ő Fiathot szerette volna a vezetői feladatkörben, de 3:2 arányban leszavazták. Rajta kívül Herbst Árpád, a Budapesti Metropolitan Egyetem alapítója is távozik a kuratóriumban, így vélhetően övé lehetett a másik ellenszavazat. Az egykoron a modellváltásért felelős kormánybiztostól mindenesetre roppant érdekesen hangzik, amikor arról ír, hogy ez a döntés

„sérti a rektorjelölt választásának a rendjét és az egyetemi önállóságot”.

Mivel úgy látja, Horváth Ágnes rektori megbízása ellentétes lenne a vonatkozó jogi szabályozókkal, így patthelyzet alakult ki és senkit nem tudott felterjeszteni rektornak. Ezért meghosszabbította Horváth ideiglenes megbízását 3 hónappal és június 20-val lemondott a kuratóriumi elnökségről.

(Kiemelt kép: Reviczky Zsolt)

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.