Patthelyzet miatt lemondott kuratóriumi elnökségéről a modellváltást levezénylő Stumpf István

Szerinte ugyanis sérti az egyetemi önállóságot, hogy a kuratóriumban leszavazták a szenátus rektorjelöltjét.

  • Tarnay Kristóf

Távozik a sárospataki Tokaj-Hegyalja Egyetem alapítványának éléről az a Stumpf István, aki a modellváltást magát is levezényelte kormánybiztosként, ennek oka az intézmény rektorválasztása körüli patthelyzet, írja a 444. Az alapítvány kuratóriuma ugyanis nem a szenátus, azaz az intézményvezetés, a tanárok és a hallgatók képviselete által jelölt Fiath Attilát szavazta meg rektornak, hanem a jelenlegi megbízott rektor, Horváth Ágnes hároméves kinevezéséről döntött.

Ezt Stumpf azonban nem fogadja el, közleménye szerint ugyanis Horváth munkája és a szenátusi vélemény ismeretében ő Fiathot szerette volna a vezetői feladatkörben, de 3:2 arányban leszavazták. Rajta kívül Herbst Árpád, a Budapesti Metropolitan Egyetem alapítója is távozik a kuratóriumban, így vélhetően övé lehetett a másik ellenszavazat. Az egykoron a modellváltásért felelős kormánybiztostól mindenesetre roppant érdekesen hangzik, amikor arról ír, hogy ez a döntés

„sérti a rektorjelölt választásának a rendjét és az egyetemi önállóságot”.

Mivel úgy látja, Horváth Ágnes rektori megbízása ellentétes lenne a vonatkozó jogi szabályozókkal, így patthelyzet alakult ki és senkit nem tudott felterjeszteni rektornak. Ezért meghosszabbította Horváth ideiglenes megbízását 3 hónappal és június 20-val lemondott a kuratóriumi elnökségről.

(Kiemelt kép: Reviczky Zsolt)

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.