A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) nemrég kiadott közleménye szerint már 10 hónapja várja a választ arra a törvényjavaslatra, amelyet még 2023-ban nyújtott be az Európai Bizottságnak. A Népszava értesülési szerint azonban az EB nagyjából akkor kaphatta meg a javaslatot, amikor az 2024. október 1-jén kikerült a kormány honlapjára.
Ettől a tanévtől kezdve nincs magyar hallgató ezekről az egyetemekről külföldön az Erasmus+ keretein belül.
Korábban azt nyilatkozta, hogy várhatóan márciusra megegyeznek az EU-val, de amennyiben neki felróható okokból mégsem sikerül a megállapodás beadja lemondását.
Az alapítványi egyetemek továbbra sem vehetnek részt az Erasmus+ programban.
November 23-ig kellett volna megegyeznie a kormánynak az Európai Bizottsággal Erasmus-ügyben. Hankó Balázs elmondta, hol tartanak most a tárgyalások.
Továbbra is megoldatlan a csereprogramok uniós finanszírozásának ügye, az álláspontok inkább távolodnak, mintsem közelednek egymáshoz.
A program a világ több mint 80 országában, bárki számára elérhető.
Bár a támogatások egyelőre jövő nyárig biztosítva vannak, megegyezés hiányában 2024 őszétől több mint 4450 hallgató maradhat ki a külföldi csereprogramból.
Vészesen közeleg a határideje annak, hogy a magyar diákok, oktatók és kutatók szeptembertől részt vehessenek az EU-s programokban, ezért kezdeményezik a rendkívüli ülést.
Csak feltételesen kaphatnak támogatást a modellváltó egyetemek a Tempus Közalapítványtól, november 23-ig kell döntést hoznia az Európai Bizottságnak - közölte a szervezet pénteken az MTI-vel.
Kiderült, hogy az Európai Bizottság az alapítványi egyetemek helyzetét részben rendezni hivatott összeférhetetlenségi szabályokat csak akkor vizsgálja meg, ha azokat már elfogadta a magyar parlament. Sok még a kérdőjel.
Továbbra is az Európai Bizottság és a magyar kormány kezében van, mehetnek-e jövőre Erasmusra a modellváltó egyetemek hallgatói, miközben a Tempus Közalapítvány ma már döntést hoz a jövő évi források elosztásáról.
Az Erasmus-programok felfüggesztése a hazai egyetemeken a most kiutazó hallgatókat elvileg még nem érinti. Ugyanakkor a bizonytalan jelentkezés és az erről szóló belső kommunikáció igen tanulságos. Volt olyan általunk megkérdezett egyetemista, akinek azt mondták: még tavaszig jelentkezzen, biztos, ami biztos. Máshol eredetileg azt tanácsolták, inkább a jövő tavaszi félévre jelentkezzenek, hátha addig többet lehet majd tudni, végül úgy döntöttek más intézményhez hasonlóan: kifizetik az őszit. Közben a kormány lázasan igyekszik megállapodni, de az ügy egyelőre függőben van.
Az Erasmus+ program rekordösszegű, 402,2 millió eurós teljes költségvetésével minden egyes szövetség legfeljebb 14,4 millió eurós büdzsét kap négy évre.
Ráadásul az Erasmus-ügy óta nem is hívják a magyar kutatókat európai programokba, tartva attól, hogy ez akár forrásvesztést is hozhatna. Merkely Béla szerint majdnem hárommilliárd forintnyi káruk volt ebből, noha a helyzetet nem ők okozták. A diákok szomorúak és dühösek.
Az Európai Unió még januárban fagyasztotta be a Magyarországnak járó uniós pénzeket az Erasmus+ és a Horizont Európa csereprogramokra.
Még a polgármestereket is kivennék az egyetemi alapítványok kuratóriumából, pedig ez nem is szerepelt a brüsszeli elvárások közt. Ám így is lehetnek még vitás pontok, kérdés, hogy sikerül-e mindent lezárni júliusig, amikor a jövő évi Erasmus-szerződéseket meg kellene kötni.
Szerencsétlen időzítés, hogy az európai oktatási ügyek élén épp most történik személyi váltás.
Az európai uniós forrásokért felelős miniszter úgy látja, Magyarország közel áll ahhoz, hogy megállapodjon az uniós támogatásokról az Európai Bizottsággal és az Erasmus előtt is újra megnyíljanak a korábban lezárt kapuk.
Január óta megoldatlan az alapítványi egyetemeket érintő uniós források körüli botrány. A kormány korábbi intézkedései nem felelnek meg az Európai Bizottság feltételének, további intézkedésekre pedig egyelőre nem mutatnak hajlandóságot.
