A program a világ több mint 80 országában, bárki számára elérhető.
Az elérhető 100 pontból 96-ot, és mellé nemzetközi jó gyakorlat minősítést is kapott a Zeneakadémia Kodály Intézete által vezetett, a zenei távoktatást segítő Erasmus+ együttműködés a bírálóktól - közölte csütörtökön a Zeneakadémia az MTI-vel.
A PRESTO nevű programot a bírálók négy szempont alapján értékelték, a közel maximális pontszám miatt pedig a projekt automatikusan megkapta a Tempus Közalapítványtól az Európai Bíróság oktatási, audiovizuális és kulturális végrehajtó ügynökségétől a „Good Practice”, vagyis "Jó Gyakorlat" minősítést.
Az intézmény szerint az együttműködésben körülbelül 750 különféle oktatási anyag készült, amelyek között
A program több mint 260 ezer euró (101,6 millió forint) támogatást nyert, a bírálók pedig külön kiemelték "a nemzetközi konzorcium, a finn, ír, skót és magyar zenepedagógusok között létrejött szakmai összhangot, továbbá az Európai Unió értékeinek fontos szerepet a megvalósítás során".
Ilyen volt a skót partner részéről a hallássérülteknek készült zenei oktatóvideó angol jelnyelven, a magyar fél által a szülőknek összeállított kézikönyv, valamint az, hogy a projekt során feldolgozott dalok, zenerészletek számos európai nyelven hallhatók. Kuriózum továbbá a fiatal ír és magyar zeneszerzők bevonása a projektbe, az általuk komponált játékos és a távoktatás hátrányait erénnyé alakító különleges mű is - írták a közleményben.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
