Kiemelkedő értékelést kapott a Zeneakadémia zenei távoktatást segítő programja

A program a világ több mint 80 országában, bárki számára elérhető.

  • Eduline/MTI

Az elérhető 100 pontból 96-ot, és mellé nemzetközi jó gyakorlat minősítést is kapott a Zeneakadémia Kodály Intézete által vezetett, a zenei távoktatást segítő Erasmus+ együttműködés a bírálóktól - közölte csütörtökön a Zeneakadémia az MTI-vel.

A PRESTO nevű programot a bírálók négy szempont alapján értékelték, a közel maximális pontszám miatt pedig a projekt automatikusan megkapta a Tempus Közalapítványtól az Európai Bíróság oktatási, audiovizuális és kulturális végrehajtó ügynökségétől a „Good Practice”, vagyis "Jó Gyakorlat" minősítést.

Az intézmény szerint az együttműködésben körülbelül 750 különféle oktatási anyag készült, amelyek között

  • órarészletek,
  • oktatóvideók,
  • gyakorlóvideók,
  • módszertani jegyzetek és
  • hangfájlok találhatók,
amiket mára már a világ több mint 80 országában tudnak használni az intézmény online tudásközpontja, a Kodály HUB segítségével, ami mindenki számára ingyenesen elérhető.

A program több mint 260 ezer euró (101,6 millió forint) támogatást nyert, a bírálók pedig külön kiemelték "a nemzetközi konzorcium, a finn, ír, skót és magyar zenepedagógusok között létrejött szakmai összhangot, továbbá az Európai Unió értékeinek fontos szerepet a megvalósítás során".

Ilyen volt a skót partner részéről a hallássérülteknek készült zenei oktatóvideó angol jelnyelven, a magyar fél által a szülőknek összeállított kézikönyv, valamint az, hogy a projekt során feldolgozott dalok, zenerészletek számos európai nyelven hallhatók. Kuriózum továbbá a fiatal ír és magyar zeneszerzők bevonása a projektbe, az általuk komponált játékos és a távoktatás hátrányait erénnyé alakító különleges mű is - írták a közleményben.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.