91 éves korában meghalt Sofia Corradi olasz oktatáskutató, az Erasmus-program kezdeményezője, akinek munkája milliók életét változtatta meg Európa-szerte.
Corradi – akit sokan csak „Erasmus Mamának” hívtak – egész életét annak szentelte, hogy a tanulás és a nemzetközi tapasztalatszerzés mindenki számára elérhető legyen. Az ötlet egy személyes élményből született: 1959-ben a Columbia Egyetemen szerzett mesterfokozatot, de az olasz egyetemek nem ismerték el a külföldi végzettségét. Ez a tapasztalat indította el abban, hogy kidolgozzon egy olyan rendszert, amely biztosítja az európai egyetemek közötti együttműködést és a diplomák kölcsönös elismerését.
Az Erasmus öröksége
Az Erasmus-program 1987-ben indult az Európai Közösség támogatásával, majd
2014-ben Erasmus+ néven kibővítették
, hogy nemcsak egyetemistáknak, hanem gyakornokoknak, tanároknak és önkénteseknek is lehetőséget adjon külföldi tapasztalatszerzésre.
A program azóta több mint 16 millió európainak tette lehetővé, hogy más országban tanuljon, dolgozzon vagy vegyen részt képzéseken. Az Európai Bizottság a következő időszakra tovább bővítené a költségvetését – 2028 és 2034 között 40,8 milliárd eurós keretet javasolt a program számára.
Egy élet az európai oktatás szolgálatában
Sofia Corradi professzor a római Roma Tre Egyetemen tanított, és életművét számos elismeréssel jutalmazták, köztük a Charles V.-díjjal és az Olasz Köztársaság Érdemrendjének parancsnoki fokozatával.
2015-ben jelent meg Erasmus and Erasmus Plus. The International Mobility of University Students című könyve, amelyben személyes és szakmai nézőpontból dolgozta fel az európai hallgatói mobilitás fejlődését.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
