91 éves korában meghalt Sofia Corradi olasz oktatáskutató, az Erasmus-program kezdeményezője, akinek munkája milliók életét változtatta meg Európa-szerte.
Corradi – akit sokan csak „Erasmus Mamának” hívtak – egész életét annak szentelte, hogy a tanulás és a nemzetközi tapasztalatszerzés mindenki számára elérhető legyen. Az ötlet egy személyes élményből született: 1959-ben a Columbia Egyetemen szerzett mesterfokozatot, de az olasz egyetemek nem ismerték el a külföldi végzettségét. Ez a tapasztalat indította el abban, hogy kidolgozzon egy olyan rendszert, amely biztosítja az európai egyetemek közötti együttműködést és a diplomák kölcsönös elismerését.
Az Erasmus öröksége
Az Erasmus-program 1987-ben indult az Európai Közösség támogatásával, majd
2014-ben Erasmus+ néven kibővítették
, hogy nemcsak egyetemistáknak, hanem gyakornokoknak, tanároknak és önkénteseknek is lehetőséget adjon külföldi tapasztalatszerzésre.
A program azóta több mint 16 millió európainak tette lehetővé, hogy más országban tanuljon, dolgozzon vagy vegyen részt képzéseken. Az Európai Bizottság a következő időszakra tovább bővítené a költségvetését – 2028 és 2034 között 40,8 milliárd eurós keretet javasolt a program számára.
Egy élet az európai oktatás szolgálatában
Sofia Corradi professzor a római Roma Tre Egyetemen tanított, és életművét számos elismeréssel jutalmazták, köztük a Charles V.-díjjal és az Olasz Köztársaság Érdemrendjének parancsnoki fokozatával.
2015-ben jelent meg Erasmus and Erasmus Plus. The International Mobility of University Students című könyve, amelyben személyes és szakmai nézőpontból dolgozta fel az európai hallgatói mobilitás fejlődését.
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat. Az intézményeknek az áprilisi rendeléseiket sem kell módosítaniuk: az újonnan engedélyezett kiadványokat augusztus 24. és szeptember 15. között, pótrendelésben kérhetik – közölte Lannert Judit egy Facebook-bejegyzésben.
Már óvodáskorban megjelenhetnek azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy egy gyerek később kieshet az oktatásból és a munkaerőpiacról – állítja a brit fiatalok munkanélküliségével foglalkozó felülvizsgálat vezetője. Angliában ezért már az iskolákban megpróbálnák azonosítani a veszélyeztetett gyerekeket.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
Tegnap arról posztolt a KDNP, hogy a kormány a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével „33 milliárd forintot húz ki a tanárok zsebéből”. Erre reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely szerint a KDNP állításai nemcsak tévesek, hanem félrevezetőek is.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
A jelentkezés csak néhány perc, de egy apró hiba később sok bosszúságot okozhat. Most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Hamarosan korántsem lesz mindegy, milyen szám kerül a bérletetekre.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
