Elhunyt Sofia Corradi, az Erasmus-program „anyja”

91 éves korában meghalt Sofia Corradi olasz oktatáskutató, az Erasmus-program kezdeményezője, akinek munkája milliók életét változtatta meg Európa-szerte.

Corradi – akit sokan csak „Erasmus Mamának” hívtak – egész életét annak szentelte, hogy a tanulás és a nemzetközi tapasztalatszerzés mindenki számára elérhető legyen. Az ötlet egy személyes élményből született: 1959-ben a Columbia Egyetemen szerzett mesterfokozatot, de az olasz egyetemek nem ismerték el a külföldi végzettségét. Ez a tapasztalat indította el abban, hogy kidolgozzon egy olyan rendszert, amely biztosítja az európai egyetemek közötti együttműködést és a diplomák kölcsönös elismerését.

Az Erasmus öröksége

Az Erasmus-program 1987-ben indult az Európai Közösség támogatásával, majd 2014-ben Erasmus+ néven kibővítették, hogy nemcsak egyetemistáknak, hanem gyakornokoknak, tanároknak és önkénteseknek is lehetőséget adjon külföldi tapasztalatszerzésre.

A program azóta több mint 16 millió európainak tette lehetővé, hogy más országban tanuljon, dolgozzon vagy vegyen részt képzéseken. Az Európai Bizottság a következő időszakra tovább bővítené a költségvetését – 2028 és 2034 között 40,8 milliárd eurós keretet javasolt a program számára.

Egy élet az európai oktatás szolgálatában

Sofia Corradi professzor a római Roma Tre Egyetemen tanított, és életművét számos elismeréssel jutalmazták, köztük a Charles V.-díjjal és az Olasz Köztársaság Érdemrendjének parancsnoki fokozatával.

2015-ben jelent meg Erasmus and Erasmus Plus. The International Mobility of University Students című könyve, amelyben személyes és szakmai nézőpontból dolgozta fel az európai hallgatói mobilitás fejlődését.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.