Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
91 éves korában meghalt Sofia Corradi olasz oktatáskutató, az Erasmus-program kezdeményezője, akinek munkája milliók életét változtatta meg Európa-szerte.
Corradi – akit sokan csak „Erasmus Mamának” hívtak – egész életét annak szentelte, hogy a tanulás és a nemzetközi tapasztalatszerzés mindenki számára elérhető legyen. Az ötlet egy személyes élményből született: 1959-ben a Columbia Egyetemen szerzett mesterfokozatot, de az olasz egyetemek nem ismerték el a külföldi végzettségét. Ez a tapasztalat indította el abban, hogy kidolgozzon egy olyan rendszert, amely biztosítja az európai egyetemek közötti együttműködést és a diplomák kölcsönös elismerését.
Az Erasmus örökségeAz Erasmus-program 1987-ben indult az Európai Közösség támogatásával, majd 2014-ben Erasmus+ néven kibővítették, hogy nemcsak egyetemistáknak, hanem gyakornokoknak, tanároknak és önkénteseknek is lehetőséget adjon külföldi tapasztalatszerzésre.A program azóta több mint 16 millió európainak tette lehetővé, hogy más országban tanuljon, dolgozzon vagy vegyen részt képzéseken. Az Európai Bizottság a következő időszakra tovább bővítené a költségvetését – 2028 és 2034 között 40,8 milliárd eurós keretet javasolt a program számára.
Egy élet az európai oktatás szolgálatábanSofia Corradi professzor a római Roma Tre Egyetemen tanított, és életművét számos elismeréssel jutalmazták, köztük a Charles V.-díjjal és az Olasz Köztársaság Érdemrendjének parancsnoki fokozatával.2015-ben jelent meg Erasmus and Erasmus Plus. The International Mobility of University Students című könyve, amelyben személyes és szakmai nézőpontból dolgozta fel az európai hallgatói mobilitás fejlődését.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.