Friss felmérés: a többség szerint Navracsics Tibornak le kellene mondania az Erasmus-ügy miatt

Korábban azt nyilatkozta, hogy várhatóan márciusra megegyeznek az EU-val, de amennyiben neki felróható okokból mégsem sikerül a megállapodás beadja lemondását.

  • Tornyos Kata

A megkérdezettek többsége szerint Navracsics Tibornak le kellene mondania, mivel több mint egy év alatt sem sikerült megegyezni az unióval az Erasmus+ ösztöndíjak és más felsőoktatási programok ügyében – derült ki a a Publicus Intézet Népszava számára készített reprezentatív közvélemény-kutatásából.

Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy az alapítványi egyetemek külföldi csereprogramjainak forrásait az Európai Bizottság összeférhetetlenségre hivatkozva januárban fagyasztotta be, mert problémásnak tartotta az aktív politikusok jelenlétét az egyetemi kuratóriumokban, és hogy a mandátumaik hossza sem volt tisztán meghatározva. Azóta a kuratóriumokból távoztak az aktív politikusok, de az unió szerint a magyar kormány még mindig nem teljesítette a szükséges feltételeket.

A kormánynak Erasmus-ügyben november 23-ig kellett volna megegyeznie a Bizottsággal. Ennek ellenére Navracsics Tibor szerint januárban még nem lehetett látni, mikor tud megegyezni a kormány az Európai Bizottsággal az Erasmus+ és a Horizont Európa programok fínanszírozásáról. A Népszava egy másik cikkében arról ír, hogy már csak néhány kérdésben hiányzik a megállapodás az EB-vel, ezek közül a legfontosabb azt tartalmazná, hogy milyen szempontok alapján válasszák ki a kuratóriumi tagokat. Az erről szóló megegyezés megkönnyítené a többi vitás pont lezárását.

Az üggyel kapcsolatos tárgyalásokat magyar oldalról Navracsis Tibor területfejlesztési miniszter kezdte meg, aki tavaly januárban a Partizán műsorában azt mondta, hogy várhatóan márciusra sikerül megegyezni, de amennyiben neki felróható okokból mégsem sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal, akkor beadja lemondását.

A Publicus kutatásában megkérdezetteknek összesen 52 százaléka gondolja, hogy a miniszternek le kellene mondania, miután több mint egy év alatt sem tudta rendezni az ügyet. A kormánypárti szavazóknak jóval kisebb aránya, 12 százaléka gondolja így, 62 százalék szerint viszont maradnia kellene a miniszternek, 26 százalék bizonytalan. Az ellenzékiek 87 százaléka gondolja, hogy távoznia kellene a miniszternek.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.