Friss felmérés: a többség szerint Navracsics Tibornak le kellene mondania az Erasmus-ügy miatt

Korábban azt nyilatkozta, hogy várhatóan márciusra megegyeznek az EU-val, de amennyiben neki felróható okokból mégsem sikerül a megállapodás beadja lemondását.

  • Tornyos Kata

A megkérdezettek többsége szerint Navracsics Tibornak le kellene mondania, mivel több mint egy év alatt sem sikerült megegyezni az unióval az Erasmus+ ösztöndíjak és más felsőoktatási programok ügyében – derült ki a a Publicus Intézet Népszava számára készített reprezentatív közvélemény-kutatásából.

Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy az alapítványi egyetemek külföldi csereprogramjainak forrásait az Európai Bizottság összeférhetetlenségre hivatkozva januárban fagyasztotta be, mert problémásnak tartotta az aktív politikusok jelenlétét az egyetemi kuratóriumokban, és hogy a mandátumaik hossza sem volt tisztán meghatározva. Azóta a kuratóriumokból távoztak az aktív politikusok, de az unió szerint a magyar kormány még mindig nem teljesítette a szükséges feltételeket.

A kormánynak Erasmus-ügyben november 23-ig kellett volna megegyeznie a Bizottsággal. Ennek ellenére Navracsics Tibor szerint januárban még nem lehetett látni, mikor tud megegyezni a kormány az Európai Bizottsággal az Erasmus+ és a Horizont Európa programok fínanszírozásáról. A Népszava egy másik cikkében arról ír, hogy már csak néhány kérdésben hiányzik a megállapodás az EB-vel, ezek közül a legfontosabb azt tartalmazná, hogy milyen szempontok alapján válasszák ki a kuratóriumi tagokat. Az erről szóló megegyezés megkönnyítené a többi vitás pont lezárását.

Az üggyel kapcsolatos tárgyalásokat magyar oldalról Navracsis Tibor területfejlesztési miniszter kezdte meg, aki tavaly januárban a Partizán műsorában azt mondta, hogy várhatóan márciusra sikerül megegyezni, de amennyiben neki felróható okokból mégsem sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal, akkor beadja lemondását.

A Publicus kutatásában megkérdezetteknek összesen 52 százaléka gondolja, hogy a miniszternek le kellene mondania, miután több mint egy év alatt sem tudta rendezni az ügyet. A kormánypárti szavazóknak jóval kisebb aránya, 12 százaléka gondolja így, 62 százalék szerint viszont maradnia kellene a miniszternek, 26 százalék bizonytalan. Az ellenzékiek 87 százaléka gondolja, hogy távoznia kellene a miniszternek.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.