Friss felmérés: a többség szerint Navracsics Tibornak le kellene mondania az Erasmus-ügy miatt

Korábban azt nyilatkozta, hogy várhatóan márciusra megegyeznek az EU-val, de amennyiben neki felróható okokból mégsem sikerül a megállapodás beadja lemondását.

  • Tornyos Kata

A megkérdezettek többsége szerint Navracsics Tibornak le kellene mondania, mivel több mint egy év alatt sem sikerült megegyezni az unióval az Erasmus+ ösztöndíjak és más felsőoktatási programok ügyében – derült ki a a Publicus Intézet Népszava számára készített reprezentatív közvélemény-kutatásából.

Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy az alapítványi egyetemek külföldi csereprogramjainak forrásait az Európai Bizottság összeférhetetlenségre hivatkozva januárban fagyasztotta be, mert problémásnak tartotta az aktív politikusok jelenlétét az egyetemi kuratóriumokban, és hogy a mandátumaik hossza sem volt tisztán meghatározva. Azóta a kuratóriumokból távoztak az aktív politikusok, de az unió szerint a magyar kormány még mindig nem teljesítette a szükséges feltételeket.

A kormánynak Erasmus-ügyben november 23-ig kellett volna megegyeznie a Bizottsággal. Ennek ellenére Navracsics Tibor szerint januárban még nem lehetett látni, mikor tud megegyezni a kormány az Európai Bizottsággal az Erasmus+ és a Horizont Európa programok fínanszírozásáról. A Népszava egy másik cikkében arról ír, hogy már csak néhány kérdésben hiányzik a megállapodás az EB-vel, ezek közül a legfontosabb azt tartalmazná, hogy milyen szempontok alapján válasszák ki a kuratóriumi tagokat. Az erről szóló megegyezés megkönnyítené a többi vitás pont lezárását.

Az üggyel kapcsolatos tárgyalásokat magyar oldalról Navracsis Tibor területfejlesztési miniszter kezdte meg, aki tavaly januárban a Partizán műsorában azt mondta, hogy várhatóan márciusra sikerül megegyezni, de amennyiben neki felróható okokból mégsem sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal, akkor beadja lemondását.

A Publicus kutatásában megkérdezetteknek összesen 52 százaléka gondolja, hogy a miniszternek le kellene mondania, miután több mint egy év alatt sem tudta rendezni az ügyet. A kormánypárti szavazóknak jóval kisebb aránya, 12 százaléka gondolja így, 62 százalék szerint viszont maradnia kellene a miniszternek, 26 százalék bizonytalan. Az ellenzékiek 87 százaléka gondolja, hogy távoznia kellene a miniszternek.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.