Nem fogadják el a magyar diákok szakképzésben szerzett érettségijét a holland és dán egyetemek

Csak a magyar szakképzéssel van problémájuk, mert más országok jelentkezői esetében elfogadják a szakképzési érettségi bizonyítványt is.

  • Székács Linda

Frissítés (2024.03.12)

A magyar kormány lépéseket tesz az ügyben. Bővebb részletek itt:

Nem fogadják azokat a magyar diákokat a holland egyetemek, akik nem gimnáziumban, hanem szakképzésben szerezték meg az érettségijüket - vette észre egy szülő, amiről aztán a nedolgozzingyen.hu-n a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete számolt be.

A magyar diákok körében is népszerű maastrichti egyetemen míg például a Franciaországból érkező diákok esetében elfogadják a szakképzésben szerzett érettségi bizonyítványt, addig a magyar diákok feltételeként csak a gimnáziumi érettségi szerepel. A tillburgi egyetemen emellett nem csupán nem fogadják el, de egyenesen kizárják a szakgimnáziumokban vagy szakközépiskolákban szerzett érettségi alapján történő "pontszámítást."

De nem csak Hollandiának van problémája a magyar szakképzéssel. A dán SDU-n (University of Southern Denmark) a jelentkezőket kétféle lehetőség (kvóta) alapján vehetik fel. Az egyik, vagyis a kvóta 1 egy normál felvételi eljárás felvételi vizsga nélkül, amivel a férőhelyek nagyrészét általában fel is töltik. Ha maradnak még üres férőhelyek, azokat a 2-es kvóta szerint egy felvételi vizsga megírása után, annak eredményei alapján töltik fel. Az egyetem leírása szerint pedig a magyarországi szakképzében érettségizett diákoknak csak ez az egy lehetősége van, őket a kvóta 1 szerint nem veszik fel, mert Hollandiához hasonlóan nem fogadják el a bizonyítványukat, tehát mindenképp felvételi vizsgát kell írniuk.

Ez teljes mértékben ellentétes a magyar kormány azon törekvésével, hogy minden diákot a szakképzés felé terelnének, többek között magas ösztöndíjakkal is csábítva őket.

A PDSZ azt írja, hogy "az oktatási rendszer azonnali és teljes körű reformjára van szükség" ahhoz, hogy a diákok minőségi oktatásban részesülhessenek és az oktatás be tudja tölteni esélyteremtő funkcióját. Hozzáteszik, hogy ehhez megbecsült pedagógusokra van szükség, amihez elengedhetetlen a bérek rendezése, a státusztörvény bizonyos pontjainak visszavonása és a nevelést-oktatást közvetlnül segítő (NOKS-os) dolgozók, valamint a felsőoktatásban oktatók helyzetének rendezése.

"Gyermekeink külföldre vándorlását nem a különböző röghöz kötési trükkökkel kell megpróbálni megakadályozni, hanem valódi oktatási és életfeltételeket kell biztosítani, olyan társadalmi környezetet, ahol reális és vonzó jövőképet tudnak maguknak álmodni, majd megvalósítani!" - írják.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.