Csak a magyar szakképzéssel van problémájuk, mert más országok jelentkezői esetében elfogadják a szakképzési érettségi bizonyítványt is.
Frissítés (2024.03.12)
A magyar kormány lépéseket tesz az ügyben. Bővebb részletek itt:
Nem fogadják azokat a magyar diákokat a holland egyetemek, akik nem gimnáziumban, hanem szakképzésben szerezték meg az érettségijüket - vette észre egy szülő, amiről aztán a nedolgozzingyen.hu-n a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete számolt be.
A magyar diákok körében is népszerű maastrichti egyetemen míg például a Franciaországból érkező diákok esetében elfogadják a szakképzésben szerzett érettségi bizonyítványt, addig a magyar diákok feltételeként csak a gimnáziumi érettségi szerepel. A tillburgi egyetemen emellett nem csupán nem fogadják el, de egyenesen kizárják a szakgimnáziumokban vagy szakközépiskolákban szerzett érettségi alapján történő "pontszámítást."
De nem csak Hollandiának van problémája a magyar szakképzéssel. A dán SDU-n (University of Southern Denmark) a jelentkezőket kétféle lehetőség (kvóta) alapján vehetik fel. Az egyik, vagyis a kvóta 1 egy normál felvételi eljárás felvételi vizsga nélkül, amivel a férőhelyek nagyrészét általában fel is töltik. Ha maradnak még üres férőhelyek, azokat a 2-es kvóta szerint egy felvételi vizsga megírása után, annak eredményei alapján töltik fel. Az egyetem leírása szerint pedig a magyarországi szakképzében érettségizett diákoknak csak ez az egy lehetősége van, őket a kvóta 1 szerint nem veszik fel, mert Hollandiához hasonlóan nem fogadják el a bizonyítványukat, tehát mindenképp felvételi vizsgát kell írniuk.
Ez teljes mértékben ellentétes a magyar kormány azon törekvésével, hogy minden diákot a szakképzés felé terelnének, többek között magas ösztöndíjakkal is csábítva őket.
A PDSZ azt írja, hogy "az oktatási rendszer azonnali és teljes körű reformjára van szükség" ahhoz, hogy a diákok minőségi oktatásban részesülhessenek és az oktatás be tudja tölteni esélyteremtő funkcióját. Hozzáteszik, hogy ehhez megbecsült pedagógusokra van szükség, amihez elengedhetetlen a bérek rendezése, a státusztörvény bizonyos pontjainak visszavonása és a nevelést-oktatást közvetlnül segítő (NOKS-os) dolgozók, valamint a felsőoktatásban oktatók helyzetének rendezése.
"Gyermekeink külföldre vándorlását nem a különböző röghöz kötési trükkökkel kell megpróbálni megakadályozni, hanem valódi oktatási és életfeltételeket kell biztosítani, olyan társadalmi környezetet, ahol reális és vonzó jövőképet tudnak maguknak álmodni, majd megvalósítani!" - írják.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
