Erasmus-ügy: az EP-képviselők felszólították a magyar kormányt, hogy tegyen eleget a jogállamiság elvének

Az alapítványi egyetemek továbbra sem vehetnek részt az Erasmus+ programban.

  • Eduline/MTI

Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén elfogadta az Erasmus+ oktatási és kutatási program 2021-2027-es végrehajtásáról szóló jelentését - olvasható az MTI-n. Azonban Magyarországgal még mindig nem született megállapodás Erasmus-ügyben.

Az uniós parlament megszavazott egy olyan módosító indítványt is, amelyben az EP-képviselők felszólítják a magyar kormányt, hogy haladéktalanul tegyen eleget a jogállamiság elvének és feleljen meg az uniós értékeknek, továbbá hajtsa végre a szükséges reformokat annak érdekében, hogy a magyar diákok, oktatók és kutatók részesülhessenek az Erasmus+ program előnyeiből, és hozzájárulhassanak az európai oktatási és kutatási együttműködés tágabb céljaihoz.

Az indítványt az EP Újítsuk meg Európát (Renew Europe) nevű képviselőcsoportja nevében Donáth Anna és Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom, valamint Laurence Farreng francia és Moritz Körner német EP-képviselő terjesztette elő.

Egy másik módosító indítványban, amelyet az Európai Néppárt, az Identitás és Demokrácia (ID), az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportjainak képviselői, valamint a Fidesz támogatott, arra kérték Brüsszelt, hogy tárgyaljon Magyarországgal egy megállapodásról az Erasmus-program keretében az oktatási források felszabadításáról – a Portfólio szerint. Azonban ezt  az EP plénuma elvetette.

Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy az alapítványi egyetemek külföldi csereprogramjainak forrásait az Európai Bizottság összeférhetetlenségre hivatkozva januárban fagyasztotta be, mert problémásnak tartotta az aktív politikusok jelenlétét az egyetemi kuratóriumokban, és hogy a mandátumaik hossza sem volt tisztán meghatározva. Azóta a kuratóriumokból távoztak az aktív politikusok, de az unió szerint a magyar kormány még mindig nem teljesítette a szükséges feltételeket.

A kormánynak Erasmus-ügyben november 23-ig kellett volna megegyeznie a Bizottsággal. Ennek ellenére Navracsics Tibor szerint egyelőre nem látni, mikor tud megegyezni a kormány az Európai Bizottsággal az Erasmus+ és a Horizont Európa programok fínanszírozásáról.

 

 

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.