Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Ráadásul az Erasmus-ügy óta nem is hívják a magyar kutatókat európai programokba, tartva attól, hogy ez akár forrásvesztést is hozhatna. Merkely Béla szerint majdnem hárommilliárd forintnyi káruk volt ebből, noha a helyzetet nem ők okozták. A diákok szomorúak és dühösek.
„Mintha eddig egy családban éltünk volna, és most azt mondják, miért nem alapítasz egy másik családot, miért nem kezded újra máshol?” – ezt mondta a hvg.hu beszámolója szerint az Európai Parlamentben Kasza Gyula, az állatorvostudományi egyetem kutatócsoport-vezetője egy olyan eseményen, melyet a Fidesz egyik EP-képviselője szervezett az uniós forrásoktól megfosztott felsőoktatásról. Mint arról számos cikkben írtunk, tavaly december óta estek el a modellváltó egyetemek az olyan uniós forrásoktól, mint az Erasmus+ diákcsere és a Horizon Europe kutatásfejlesztési programok pénzei.
Az összeférhetetlenségekkel és a kinevezésekkel kapcsolatos kifogások rendezésére – ahol az uniós szervek például kifogásolják a kuratóriumokban ülő aktív politikusokat – a kormány túl is teljesítené a brüsszeli elvárásokat, de a források sorsa még függőben van. A jövő évi Erasmus-szerződéseket közben heteken belül meg kellene kötni, az egyetemi kutatók pedig gyakorlatilag kiestek az uniós konzorciumokból. A korábbi kormányzati kommunikációtól eltérően – amely mindig a közeli megállapodást hangsúlyozta – az EP-ben tartott eseményt szervező
Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő is azt mondta, hogy az egyetemek valószínűleg nem vehetnek részt a 2024-25-ös Erasmus- és Horizont-programokban.
Elismerik őket, de nem működnek együtt velük
Kasza szerint a döntéssel tulajdonképpen számkivetettek lettek.
Bár a tudományos eredményeiket elismerik, nem szívesen működnek együtt velük európai konzorciumokban, attól tartva, hogy a magyar fél bevonása hátrányt, szerződésmódosítást vagy forrásvesztést jelenthet.
Az általa lefedett területeken például körülbelül 10-15 pályázatból esett ki a magyar kutatógárda.
A kutató úgy látja, ők csupán áldozatai a történéseknek, soha nem tártak fel visszaéléseket a kutatási programjukban ugyanis. Merkely Béla, a Semmelweis Orvostudomány Egyetem rektora szerint pedig eddig 8 millió euró (2,95 milliárd forint) kárt szenvedtek egy olyan helyzetben, amelynek nem ők az okozói. Elmondása alapján ő is tárgyalt az Európai Bizottsággal, de nem mondták meg, hogyan sértették meg a jogállamiságot vagy az EU pénzügyi érdekeit. Arról is beszélt, hogy mivel úgy látják, a kirekesztő határozat
sérti az egyetem integritását, az Európai Bírósághoz fordulnak.
Bár az eljárás most kizárólag az összeférhetetlenségekről szól, Kovács Leventével, az Óbudai Egyetem rektorával egyetemben védelmükbe is vették a modellváltást, noha ez az egyetem is 4 milló eurós kárral számol. Az eseményen diákok is felszólaltak, akik azt mondták, a hallgatók körében „szomorúság és harag” uralkodik, mert ellehetetlenült a külföldi tanulásuk.
(Kiemelt kép: Eurologus/hvg.hu)
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.