Az alapítványi egyetemek kimaradhatnak jövőre az Erasmus- és Horizont-programokból

Ráadásul az Erasmus-ügy óta nem is hívják a magyar kutatókat európai programokba, tartva attól, hogy ez akár forrásvesztést is hozhatna. Merkely Béla szerint majdnem hárommilliárd forintnyi káruk volt ebből, noha a helyzetet nem ők okozták. A diákok szomorúak és dühösek.

  • Tarnay Kristóf

„Mintha eddig egy családban éltünk volna, és most azt mondják, miért nem alapítasz egy másik családot, miért nem kezded újra máshol?” – ezt mondta a hvg.hu beszámolója szerint az Európai Parlamentben Kasza Gyula, az állatorvostudományi egyetem kutatócsoport-vezetője egy olyan eseményen, melyet a Fidesz egyik EP-képviselője szervezett az uniós forrásoktól megfosztott felsőoktatásról. Mint arról számos cikkben írtunk, tavaly december óta estek el a modellváltó egyetemek az olyan uniós forrásoktól, mint az Erasmus+ diákcsere és a Horizon Europe kutatásfejlesztési programok pénzei.

Az összeférhetetlenségekkel és a kinevezésekkel kapcsolatos kifogások rendezésére – ahol az uniós szervek például kifogásolják a kuratóriumokban ülő aktív politikusokat – a kormány túl is teljesítené a brüsszeli elvárásokat, de a források sorsa még függőben van. A jövő évi Erasmus-szerződéseket közben heteken belül meg kellene kötni, az egyetemi kutatók pedig gyakorlatilag kiestek az uniós konzorciumokból. A korábbi kormányzati kommunikációtól eltérően – amely mindig a közeli megállapodást hangsúlyozta – az EP-ben tartott eseményt szervező

Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő is azt mondta, hogy az egyetemek valószínűleg nem vehetnek részt a 2024-25-ös Erasmus- és Horizont-programokban.

Elismerik őket, de nem működnek együtt velük

Kasza szerint a döntéssel tulajdonképpen számkivetettek lettek.

Bár a tudományos eredményeiket elismerik, nem szívesen működnek együtt velük európai konzorciumokban, attól tartva, hogy a magyar fél bevonása hátrányt, szerződésmódosítást vagy forrásvesztést jelenthet.

Az általa lefedett területeken például körülbelül 10-15 pályázatból esett ki a magyar kutatógárda.

A kutató úgy látja, ők csupán áldozatai a történéseknek, soha nem tártak fel visszaéléseket a kutatási programjukban ugyanis. Merkely Béla, a Semmelweis Orvostudomány Egyetem rektora szerint pedig eddig 8 millió euró (2,95 milliárd forint) kárt szenvedtek egy olyan helyzetben, amelynek nem ők az okozói. Elmondása alapján ő is tárgyalt az Európai Bizottsággal, de nem mondták meg, hogyan sértették meg a jogállamiságot vagy az EU pénzügyi érdekeit. Arról is beszélt, hogy mivel úgy látják, a kirekesztő határozat

sérti az egyetem integritását, az Európai Bírósághoz fordulnak.

Bár az eljárás most kizárólag az összeférhetetlenségekről szól, Kovács Leventével, az Óbudai Egyetem rektorával egyetemben védelmükbe is vették a modellváltást, noha ez az egyetem is 4 milló eurós kárral számol. Az eseményen diákok is felszólaltak, akik azt mondták, a hallgatók körében „szomorúság és harag” uralkodik, mert ellehetetlenült a külföldi tanulásuk.

(Kiemelt kép: Eurologus/hvg.hu)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.