Az alapítványi egyetemek kimaradhatnak jövőre az Erasmus- és Horizont-programokból

Ráadásul az Erasmus-ügy óta nem is hívják a magyar kutatókat európai programokba, tartva attól, hogy ez akár forrásvesztést is hozhatna. Merkely Béla szerint majdnem hárommilliárd forintnyi káruk volt ebből, noha a helyzetet nem ők okozták. A diákok szomorúak és dühösek.

  • Tarnay Kristóf

„Mintha eddig egy családban éltünk volna, és most azt mondják, miért nem alapítasz egy másik családot, miért nem kezded újra máshol?” – ezt mondta a hvg.hu beszámolója szerint az Európai Parlamentben Kasza Gyula, az állatorvostudományi egyetem kutatócsoport-vezetője egy olyan eseményen, melyet a Fidesz egyik EP-képviselője szervezett az uniós forrásoktól megfosztott felsőoktatásról. Mint arról számos cikkben írtunk, tavaly december óta estek el a modellváltó egyetemek az olyan uniós forrásoktól, mint az Erasmus+ diákcsere és a Horizon Europe kutatásfejlesztési programok pénzei.

Az összeférhetetlenségekkel és a kinevezésekkel kapcsolatos kifogások rendezésére – ahol az uniós szervek például kifogásolják a kuratóriumokban ülő aktív politikusokat – a kormány túl is teljesítené a brüsszeli elvárásokat, de a források sorsa még függőben van. A jövő évi Erasmus-szerződéseket közben heteken belül meg kellene kötni, az egyetemi kutatók pedig gyakorlatilag kiestek az uniós konzorciumokból. A korábbi kormányzati kommunikációtól eltérően – amely mindig a közeli megállapodást hangsúlyozta – az EP-ben tartott eseményt szervező

Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő is azt mondta, hogy az egyetemek valószínűleg nem vehetnek részt a 2024-25-ös Erasmus- és Horizont-programokban.

Elismerik őket, de nem működnek együtt velük

Kasza szerint a döntéssel tulajdonképpen számkivetettek lettek.

Bár a tudományos eredményeiket elismerik, nem szívesen működnek együtt velük európai konzorciumokban, attól tartva, hogy a magyar fél bevonása hátrányt, szerződésmódosítást vagy forrásvesztést jelenthet.

Az általa lefedett területeken például körülbelül 10-15 pályázatból esett ki a magyar kutatógárda.

A kutató úgy látja, ők csupán áldozatai a történéseknek, soha nem tártak fel visszaéléseket a kutatási programjukban ugyanis. Merkely Béla, a Semmelweis Orvostudomány Egyetem rektora szerint pedig eddig 8 millió euró (2,95 milliárd forint) kárt szenvedtek egy olyan helyzetben, amelynek nem ők az okozói. Elmondása alapján ő is tárgyalt az Európai Bizottsággal, de nem mondták meg, hogyan sértették meg a jogállamiságot vagy az EU pénzügyi érdekeit. Arról is beszélt, hogy mivel úgy látják, a kirekesztő határozat

sérti az egyetem integritását, az Európai Bírósághoz fordulnak.

Bár az eljárás most kizárólag az összeférhetetlenségekről szól, Kovács Leventével, az Óbudai Egyetem rektorával egyetemben védelmükbe is vették a modellváltást, noha ez az egyetem is 4 milló eurós kárral számol. Az eseményen diákok is felszólaltak, akik azt mondták, a hallgatók körében „szomorúság és harag” uralkodik, mert ellehetetlenült a külföldi tanulásuk.

(Kiemelt kép: Eurologus/hvg.hu)

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.