Az alapítványi egyetemek kimaradhatnak jövőre az Erasmus- és Horizont-programokból

Ráadásul az Erasmus-ügy óta nem is hívják a magyar kutatókat európai programokba, tartva attól, hogy ez akár forrásvesztést is hozhatna. Merkely Béla szerint majdnem hárommilliárd forintnyi káruk volt ebből, noha a helyzetet nem ők okozták. A diákok szomorúak és dühösek.

  • Tarnay Kristóf

„Mintha eddig egy családban éltünk volna, és most azt mondják, miért nem alapítasz egy másik családot, miért nem kezded újra máshol?” – ezt mondta a hvg.hu beszámolója szerint az Európai Parlamentben Kasza Gyula, az állatorvostudományi egyetem kutatócsoport-vezetője egy olyan eseményen, melyet a Fidesz egyik EP-képviselője szervezett az uniós forrásoktól megfosztott felsőoktatásról. Mint arról számos cikkben írtunk, tavaly december óta estek el a modellváltó egyetemek az olyan uniós forrásoktól, mint az Erasmus+ diákcsere és a Horizon Europe kutatásfejlesztési programok pénzei.

Az összeférhetetlenségekkel és a kinevezésekkel kapcsolatos kifogások rendezésére – ahol az uniós szervek például kifogásolják a kuratóriumokban ülő aktív politikusokat – a kormány túl is teljesítené a brüsszeli elvárásokat, de a források sorsa még függőben van. A jövő évi Erasmus-szerződéseket közben heteken belül meg kellene kötni, az egyetemi kutatók pedig gyakorlatilag kiestek az uniós konzorciumokból. A korábbi kormányzati kommunikációtól eltérően – amely mindig a közeli megállapodást hangsúlyozta – az EP-ben tartott eseményt szervező

Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő is azt mondta, hogy az egyetemek valószínűleg nem vehetnek részt a 2024-25-ös Erasmus- és Horizont-programokban.

Elismerik őket, de nem működnek együtt velük

Kasza szerint a döntéssel tulajdonképpen számkivetettek lettek.

Bár a tudományos eredményeiket elismerik, nem szívesen működnek együtt velük európai konzorciumokban, attól tartva, hogy a magyar fél bevonása hátrányt, szerződésmódosítást vagy forrásvesztést jelenthet.

Az általa lefedett területeken például körülbelül 10-15 pályázatból esett ki a magyar kutatógárda.

A kutató úgy látja, ők csupán áldozatai a történéseknek, soha nem tártak fel visszaéléseket a kutatási programjukban ugyanis. Merkely Béla, a Semmelweis Orvostudomány Egyetem rektora szerint pedig eddig 8 millió euró (2,95 milliárd forint) kárt szenvedtek egy olyan helyzetben, amelynek nem ők az okozói. Elmondása alapján ő is tárgyalt az Európai Bizottsággal, de nem mondták meg, hogyan sértették meg a jogállamiságot vagy az EU pénzügyi érdekeit. Arról is beszélt, hogy mivel úgy látják, a kirekesztő határozat

sérti az egyetem integritását, az Európai Bírósághoz fordulnak.

Bár az eljárás most kizárólag az összeférhetetlenségekről szól, Kovács Leventével, az Óbudai Egyetem rektorával egyetemben védelmükbe is vették a modellváltást, noha ez az egyetem is 4 milló eurós kárral számol. Az eseményen diákok is felszólaltak, akik azt mondták, a hallgatók körében „szomorúság és harag” uralkodik, mert ellehetetlenült a külföldi tanulásuk.

(Kiemelt kép: Eurologus/hvg.hu)

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.