Az Erasmus+ program rekordösszegű, 402,2 millió eurós teljes költségvetésével minden egyes szövetség legfeljebb 14,4 millió eurós büdzsét kap négy évre.
Hét új európai egyetemi szövetség hozzáadásával az összesen 50 szövetség immár 35 ország több mint 430 felsőoktatási intézményében teszi lehetővé az Erasmus plusz programot. Ezek közé tartozik az összes EU-tagállam, valamint Izland, Norvégia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország – olvasható az Európai Külügyi Szolgálat oldalán.
Ezen intézmények hallgatói egyedülálló országokon átívelő és innovatív oktatási kínálatból profitálhatnak, amely lehetővé teszi számukra, hogy a jövőjük szempontjából fontos, alapvető készségeket és kompetenciákat sajátítsanak el. Ezen túlmenően az 50 európai egyetemi szövetség a civil szervezetek, a vállalkozások, a helyi és regionális hatóságok csaknem 1700 társult partnerével együttműködve széles körű innovációt hoznak Európa régióiba is – írják.
Januárban az egyetemi kuratóriumok berendezkedése miatti összeférhetetlenségre hivatkozva az Európai Unió befogyasztotta a Magyarországnak járó uniós pénzeket az Erasmus+ és a Horizont Európa csereprogramokra. A tárgyalások jelenleg is folynak, a kormány legutóbbi ajánlata, amely még a polgármestereket és az összes "különleges jogállású szerv" vezetőjét kirakná a kuratóriumokból Johannes Hahn uniós biztos szerint már az unió előtt van. Mivel azonban a következő félév vészesen közeleg, ezért vannak alapítványi egyetemek, amelyek már döntöttek arról, hogyan finanszírozzák majd az őszi félévben kiutazó diákok ösztöndíjait, mint például a Corvinus és a BGE is.
Nemrég pedig arról írtunk, hogy nem sikerült elérnie a Debreceni Egyetemnek, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) azonnali hatállyal elrendelje az alapítványi egyetemek Erasmus plusz csereprogramból történő kizárásának felfüggesztését, azonban a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) ezt cáfolja: közleményük alapján a bíróság csupán az egyetem ideiglenes intézkedés iránti kérelmét utasította el, amely nem befolyásolja az ügy elbírálását.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
