Hét új egyetemi szövetség csatlakozik az Erasmus+ programhoz

Az Erasmus+ program rekordösszegű, 402,2 millió eurós teljes költségvetésével minden egyes szövetség legfeljebb 14,4 millió eurós büdzsét kap négy évre.

  • Tornyos Kata

Hét új európai egyetemi szövetség hozzáadásával az összesen 50 szövetség immár 35 ország több mint 430 felsőoktatási intézményében teszi lehetővé az Erasmus plusz programot. Ezek közé tartozik az összes EU-tagállam, valamint Izland, Norvégia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország – olvasható az Európai Külügyi Szolgálat oldalán.

Ezen intézmények hallgatói egyedülálló országokon átívelő és innovatív oktatási kínálatból profitálhatnak, amely lehetővé teszi számukra, hogy a jövőjük szempontjából fontos, alapvető készségeket és kompetenciákat sajátítsanak el. Ezen túlmenően az 50 európai egyetemi szövetség a civil szervezetek, a vállalkozások, a helyi és regionális hatóságok csaknem 1700 társult partnerével együttműködve széles körű innovációt hoznak Európa régióiba is  – írják.

Januárban az egyetemi kuratóriumok berendezkedése miatti összeférhetetlenségre hivatkozva az Európai Unió befogyasztotta a Magyarországnak járó uniós pénzeket az Erasmus+ és a Horizont Európa csereprogramokra. A tárgyalások jelenleg is folynak, a kormány legutóbbi ajánlata, amely még a polgármestereket és az összes "különleges jogállású szerv" vezetőjét kirakná a kuratóriumokból Johannes Hahn uniós biztos szerint már az unió előtt van. Mivel azonban a következő félév vészesen közeleg, ezért vannak alapítványi egyetemek, amelyek már döntöttek arról, hogyan finanszírozzák majd az őszi félévben kiutazó diákok ösztöndíjait, mint például a Corvinus és a BGE is.

Nemrég pedig arról írtunk, hogy nem sikerült elérnie a Debreceni Egyetemnek, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) azonnali hatállyal elrendelje az alapítványi egyetemek Erasmus plusz csereprogramból történő kizárásának felfüggesztését, azonban a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) ezt cáfolja: közleményük alapján a bíróság csupán az egyetem ideiglenes intézkedés iránti kérelmét utasította el, amely nem befolyásolja az ügy elbírálását.

 

 

 

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.