Hét új egyetemi szövetség csatlakozik az Erasmus+ programhoz

Az Erasmus+ program rekordösszegű, 402,2 millió eurós teljes költségvetésével minden egyes szövetség legfeljebb 14,4 millió eurós büdzsét kap négy évre.

  • Tornyos Kata

Hét új európai egyetemi szövetség hozzáadásával az összesen 50 szövetség immár 35 ország több mint 430 felsőoktatási intézményében teszi lehetővé az Erasmus plusz programot. Ezek közé tartozik az összes EU-tagállam, valamint Izland, Norvégia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország – olvasható az Európai Külügyi Szolgálat oldalán.

Ezen intézmények hallgatói egyedülálló országokon átívelő és innovatív oktatási kínálatból profitálhatnak, amely lehetővé teszi számukra, hogy a jövőjük szempontjából fontos, alapvető készségeket és kompetenciákat sajátítsanak el. Ezen túlmenően az 50 európai egyetemi szövetség a civil szervezetek, a vállalkozások, a helyi és regionális hatóságok csaknem 1700 társult partnerével együttműködve széles körű innovációt hoznak Európa régióiba is  – írják.

Januárban az egyetemi kuratóriumok berendezkedése miatti összeférhetetlenségre hivatkozva az Európai Unió befogyasztotta a Magyarországnak járó uniós pénzeket az Erasmus+ és a Horizont Európa csereprogramokra. A tárgyalások jelenleg is folynak, a kormány legutóbbi ajánlata, amely még a polgármestereket és az összes "különleges jogállású szerv" vezetőjét kirakná a kuratóriumokból Johannes Hahn uniós biztos szerint már az unió előtt van. Mivel azonban a következő félév vészesen közeleg, ezért vannak alapítványi egyetemek, amelyek már döntöttek arról, hogyan finanszírozzák majd az őszi félévben kiutazó diákok ösztöndíjait, mint például a Corvinus és a BGE is.

Nemrég pedig arról írtunk, hogy nem sikerült elérnie a Debreceni Egyetemnek, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) azonnali hatállyal elrendelje az alapítványi egyetemek Erasmus plusz csereprogramból történő kizárásának felfüggesztését, azonban a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) ezt cáfolja: közleményük alapján a bíróság csupán az egyetem ideiglenes intézkedés iránti kérelmét utasította el, amely nem befolyásolja az ügy elbírálását.

 

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.