Az Erasmus-ügy kapcsán kezdeményez rendkívüli parlamenti ülésnapot a Jobbik-Konzervatívok

Vészesen közeleg a határideje annak, hogy a magyar diákok, oktatók és kutatók szeptembertől részt vehessenek az EU-s programokban, ezért kezdeményezik a rendkívüli ülést.

  • Tornyos Kata

Júliusban kellene aláírni azokat a pénzügyi kötelezettségeket, melyek ezen programokba való részvételt lehetővé tennék, az EU szóvivője szerint azonban nincs olyan lényeges előrelépés, ami bizakodásra adna okot. A következő őszi parlamenti ülés tehát már késő ahhoz, hogy ezeket az EU által kívánt változtatásokat meg lehessen tenni – olvasható az MTI-n a Jobbik-Konzervatívok közleménye. Szerintük a  "modellváltás" nem csupán az egyetemi autonómiát és az akadémia szabadságot sérti súlyosan, hanem - mint azt a Corvinuson történt vizsgabotrány is mutatja - a korrupciónak is utat nyit.

Az Európai Bizottságot (EB) januárban összeférhetetlenségre hivatkozva kizárta az alapítványi intézményeket az uniós csereprogramokból. Bár a kormány korábban azt közölte, hogy jövő év június végéig még biztosítottak az Erasmus+ mobilitási programjai és november végéig kell megállapodniuk az Európai Bizottsággal a folytatásról, Ujvári Balázs bizottsági szóvivő a minap hangsúlyozta: ahhoz, hogy a következő félévben uniós finanszírozás mellett vehessenek részt külföldi képzéseken a diákok, annak szeptemberi kezdése előtt meg kell állapodniuk az alapítványi egyetemek átláthatóságáról és összeférhetetlenségi problémáiról.

A Jobbik-Konzervatívok a szűkös határidő miatt sürgeti a rendkívüli parlamenti ülést. Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) sajtófőnöke arról beszélt lapunknak, hogy:

Az Erasmus-helyzetnek az egyik része a finanszírozás, ez így kezelhető lehet, viszont a másik fele a kétoldalú kapcsolatok megléte. Ha a kormány ki is fizeti az Erasmus-költségeket, ha a másik oldalon az egyetemek nem fogadják a magyar hallgatókat a helyzet miatt, akkor nem leszünk előbbre. Az uniós döntés nem csak arról szól, hogy nem kap hazánk forrásokat, hanem hogy a modellváltott egyetemeket nem tekintik szerződőképes partnernek.

 

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?