Az Erasmus-ügy kapcsán kezdeményez rendkívüli parlamenti ülésnapot a Jobbik-Konzervatívok

Vészesen közeleg a határideje annak, hogy a magyar diákok, oktatók és kutatók szeptembertől részt vehessenek az EU-s programokban, ezért kezdeményezik a rendkívüli ülést.

  • Tornyos Kata

Júliusban kellene aláírni azokat a pénzügyi kötelezettségeket, melyek ezen programokba való részvételt lehetővé tennék, az EU szóvivője szerint azonban nincs olyan lényeges előrelépés, ami bizakodásra adna okot. A következő őszi parlamenti ülés tehát már késő ahhoz, hogy ezeket az EU által kívánt változtatásokat meg lehessen tenni – olvasható az MTI-n a Jobbik-Konzervatívok közleménye. Szerintük a  "modellváltás" nem csupán az egyetemi autonómiát és az akadémia szabadságot sérti súlyosan, hanem - mint azt a Corvinuson történt vizsgabotrány is mutatja - a korrupciónak is utat nyit.

Az Európai Bizottságot (EB) januárban összeférhetetlenségre hivatkozva kizárta az alapítványi intézményeket az uniós csereprogramokból. Bár a kormány korábban azt közölte, hogy jövő év június végéig még biztosítottak az Erasmus+ mobilitási programjai és november végéig kell megállapodniuk az Európai Bizottsággal a folytatásról, Ujvári Balázs bizottsági szóvivő a minap hangsúlyozta: ahhoz, hogy a következő félévben uniós finanszírozás mellett vehessenek részt külföldi képzéseken a diákok, annak szeptemberi kezdése előtt meg kell állapodniuk az alapítványi egyetemek átláthatóságáról és összeférhetetlenségi problémáiról.

A Jobbik-Konzervatívok a szűkös határidő miatt sürgeti a rendkívüli parlamenti ülést. Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) sajtófőnöke arról beszélt lapunknak, hogy:

Az Erasmus-helyzetnek az egyik része a finanszírozás, ez így kezelhető lehet, viszont a másik fele a kétoldalú kapcsolatok megléte. Ha a kormány ki is fizeti az Erasmus-költségeket, ha a másik oldalon az egyetemek nem fogadják a magyar hallgatókat a helyzet miatt, akkor nem leszünk előbbre. Az uniós döntés nem csak arról szól, hogy nem kap hazánk forrásokat, hanem hogy a modellváltott egyetemeket nem tekintik szerződőképes partnernek.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.