Az Erasmus-ügy kapcsán kezdeményez rendkívüli parlamenti ülésnapot a Jobbik-Konzervatívok

Vészesen közeleg a határideje annak, hogy a magyar diákok, oktatók és kutatók szeptembertől részt vehessenek az EU-s programokban, ezért kezdeményezik a rendkívüli ülést.

  • Tornyos Kata

Júliusban kellene aláírni azokat a pénzügyi kötelezettségeket, melyek ezen programokba való részvételt lehetővé tennék, az EU szóvivője szerint azonban nincs olyan lényeges előrelépés, ami bizakodásra adna okot. A következő őszi parlamenti ülés tehát már késő ahhoz, hogy ezeket az EU által kívánt változtatásokat meg lehessen tenni – olvasható az MTI-n a Jobbik-Konzervatívok közleménye. Szerintük a  "modellváltás" nem csupán az egyetemi autonómiát és az akadémia szabadságot sérti súlyosan, hanem - mint azt a Corvinuson történt vizsgabotrány is mutatja - a korrupciónak is utat nyit.

Az Európai Bizottságot (EB) januárban összeférhetetlenségre hivatkozva kizárta az alapítványi intézményeket az uniós csereprogramokból. Bár a kormány korábban azt közölte, hogy jövő év június végéig még biztosítottak az Erasmus+ mobilitási programjai és november végéig kell megállapodniuk az Európai Bizottsággal a folytatásról, Ujvári Balázs bizottsági szóvivő a minap hangsúlyozta: ahhoz, hogy a következő félévben uniós finanszírozás mellett vehessenek részt külföldi képzéseken a diákok, annak szeptemberi kezdése előtt meg kell állapodniuk az alapítványi egyetemek átláthatóságáról és összeférhetetlenségi problémáiról.

A Jobbik-Konzervatívok a szűkös határidő miatt sürgeti a rendkívüli parlamenti ülést. Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) sajtófőnöke arról beszélt lapunknak, hogy:

Az Erasmus-helyzetnek az egyik része a finanszírozás, ez így kezelhető lehet, viszont a másik fele a kétoldalú kapcsolatok megléte. Ha a kormány ki is fizeti az Erasmus-költségeket, ha a másik oldalon az egyetemek nem fogadják a magyar hallgatókat a helyzet miatt, akkor nem leszünk előbbre. Az uniós döntés nem csak arról szól, hogy nem kap hazánk forrásokat, hanem hogy a modellváltott egyetemeket nem tekintik szerződőképes partnernek.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.