Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Vészesen közeleg a határideje annak, hogy a magyar diákok, oktatók és kutatók szeptembertől részt vehessenek az EU-s programokban, ezért kezdeményezik a rendkívüli ülést.
Júliusban kellene aláírni azokat a pénzügyi kötelezettségeket, melyek ezen programokba való részvételt lehetővé tennék, az EU szóvivője szerint azonban nincs olyan lényeges előrelépés, ami bizakodásra adna okot. A következő őszi parlamenti ülés tehát már késő ahhoz, hogy ezeket az EU által kívánt változtatásokat meg lehessen tenni – olvasható az MTI-n a Jobbik-Konzervatívok közleménye. Szerintük a "modellváltás" nem csupán az egyetemi autonómiát és az akadémia szabadságot sérti súlyosan, hanem - mint azt a Corvinuson történt vizsgabotrány is mutatja - a korrupciónak is utat nyit.
Az Európai Bizottságot (EB) januárban összeférhetetlenségre hivatkozva kizárta az alapítványi intézményeket az uniós csereprogramokból. Bár a kormány korábban azt közölte, hogy jövő év június végéig még biztosítottak az Erasmus+ mobilitási programjai és november végéig kell megállapodniuk az Európai Bizottsággal a folytatásról, Ujvári Balázs bizottsági szóvivő a minap hangsúlyozta: ahhoz, hogy a következő félévben uniós finanszírozás mellett vehessenek részt külföldi képzéseken a diákok, annak szeptemberi kezdése előtt meg kell állapodniuk az alapítványi egyetemek átláthatóságáról és összeférhetetlenségi problémáiról.
A Jobbik-Konzervatívok a szűkös határidő miatt sürgeti a rendkívüli parlamenti ülést. Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) sajtófőnöke arról beszélt lapunknak, hogy:
Az Erasmus-helyzetnek az egyik része a finanszírozás, ez így kezelhető lehet, viszont a másik fele a kétoldalú kapcsolatok megléte. Ha a kormány ki is fizeti az Erasmus-költségeket, ha a másik oldalon az egyetemek nem fogadják a magyar hallgatókat a helyzet miatt, akkor nem leszünk előbbre. Az uniós döntés nem csak arról szól, hogy nem kap hazánk forrásokat, hanem hogy a modellváltott egyetemeket nem tekintik szerződőképes partnernek.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.