Közel 4500 hallgató maradhat jövőre Erasmus nélkül, ha nem születik megállapodás az elkövetkezendő hónapokban

Bár a támogatások egyelőre jövő nyárig biztosítva vannak, megegyezés hiányában 2024 őszétől több mint 4450 hallgató maradhat ki a külföldi csereprogramból.

  • Székács Linda

Körülbelül 4500 egyetemi hallgató maradhat ki az Erasmus+ csereprogramból, ha a magyar kormány és az Európai Bizottság legkésőbb november 23-ig nem köti meg a szükséges támogatási szerződéseket - számolta ki a hvg.hu.

Mint azt az Eduline is megírta, csütörtökön tartotta a kuratóriumi ülését a pénzek kiosztásáért felelős Tempus Közalapítvány, amely egyelőre - megegyezés hiányában - csak feltételesen döntött a modellváltó egyetemek Erasmus támogatásáról, melyek kutatóit és hallgatóit még december közepén, összeférhetetlenségre hivatkozva zárta ki határozatlan időre az Európai Unió a csereprogramokból.

Az alapítvány honlapjára azóta felkerült dokumentumban tehát egyelőre csak azok az egyetemek szerepelnek, amelyek biztos, hogy jövőre is részt vehetnek a csereprogramokban. Ezek alapján

Bár a dokumentumban az nem szerepel, hogy a modellváltó egyetemek hány hallgatót küldhetnének, ha a jelenlegi patthelyzet ellenére néhány hónapon belül mégis megegyezne a kormány az unióval, az előző évi támogatások alapján 2022-ben
  • a Budapesti Corvinus Egyetem 750 hallgatót
  • a Debreceni Egyetem 500 diákot
  • a Miskolci Egyetem 365 hallgatót
  • a Pécsi Tudományegyetem 395 hallgatót
  • a Semmelweis Egyetemen 340 diákot
  • a Szegedi Tudományegyetem pedig 400 diákot küldhetett Erasmusra,
a 21 modellváltó egyetem közül pedig akkor 18 intézmény kapott támogatást, amik összesen 4458 hallgatót delegáltak külföldi egyetemekre, ami azt jelenti, hogy megegyezés hiányában körülbelül ennyien maradhatnak ki a jövő évi pályázatokból is.
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.