Több forrás szerint már hónapok óta nem folyt egyeztetés a kormány és Brüsszel között az Erasmus-ügyben

A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) nemrég kiadott közleménye szerint már 10 hónapja várja a választ arra a törvényjavaslatra, amelyet még 2023-ban nyújtott be az Európai Bizottságnak. A Népszava értesülési szerint azonban az EB nagyjából akkor kaphatta meg a javaslatot, amikor az 2024. október 1-jén kikerült a kormány honlapjára.

A Népszavának több, egymástól független forrás is megerősítette:

„Brüsszel és Budapest között hónapok óta nem folyt érdemi párbeszéd a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021-es törvény módosításáról.”

Ahogyan azt az Eduline is megírta, módosítják a közérdekű alapítványokról szóló törvényt, hogy a modellváltott egyetemek is hozzáférhessenek az Erasmus+ és a Horizont-programokhoz.

A lap információi szerint a brüsszeli testület jelezte, addig nem kommentálja az előterjesztést, amíg meg nem vizsgálja annak tartalmát. A KIM ugyanakkor közleményében azt állította, hogy a most, október elsején társadalmi konzultációra bocsátott javaslatát az EB már ismeri, hiszen tíz hónapja megkapták.

A lap szerint a nemrég közzétett törvényjavaslatot valószínűleg nem frissen egyeztették, ennek ellenére elnyerheti az EB tetszését. A felek ugyanis az év elején már közel álltak a megegyezéshez, csak néhány sarkalatos kérdésben nem sikerült dűlőre jutniuk.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.