Több forrás szerint már hónapok óta nem folyt egyeztetés a kormány és Brüsszel között az Erasmus-ügyben

A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) nemrég kiadott közleménye szerint már 10 hónapja várja a választ arra a törvényjavaslatra, amelyet még 2023-ban nyújtott be az Európai Bizottságnak. A Népszava értesülési szerint azonban az EB nagyjából akkor kaphatta meg a javaslatot, amikor az 2024. október 1-jén kikerült a kormány honlapjára.

A Népszavának több, egymástól független forrás is megerősítette:

„Brüsszel és Budapest között hónapok óta nem folyt érdemi párbeszéd a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021-es törvény módosításáról.”

Ahogyan azt az Eduline is megírta, módosítják a közérdekű alapítványokról szóló törvényt, hogy a modellváltott egyetemek is hozzáférhessenek az Erasmus+ és a Horizont-programokhoz.

A lap információi szerint a brüsszeli testület jelezte, addig nem kommentálja az előterjesztést, amíg meg nem vizsgálja annak tartalmát. A KIM ugyanakkor közleményében azt állította, hogy a most, október elsején társadalmi konzultációra bocsátott javaslatát az EB már ismeri, hiszen tíz hónapja megkapták.

A lap szerint a nemrég közzétett törvényjavaslatot valószínűleg nem frissen egyeztették, ennek ellenére elnyerheti az EB tetszését. A felek ugyanis az év elején már közel álltak a megegyezéshez, csak néhány sarkalatos kérdésben nem sikerült dűlőre jutniuk.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.