A Civil Közoktatási Platform is állást foglalt a pénteken megjelent módosított Nemzeti alaptanterv kapcsán. A CKP a NAT-2020 dokumentumot tartalmazó kormányrendeletet a közoktatás tartalmi szabályozására alkalmatlannak tartja, a rendelet visszavonását javasolja.
"Teljes mértékig elfogadhatatlan" az iskolaérettségi vizsgálatok új szabályozása a Civil Közoktatási Platform szerint. A több szakmai szervezetet tömörítő platform szerint a gyerekek érdekei sérülnek, a szülőktől és a gyereket ismerő szakértőktől elveszik a döntési jogot és tovább növeli az egyenlőtlenségeket. A döntés kritériumrendszere sem ismert még, a feltételek pedig nem adottak.
Megvan, milyen országokban vehetnek részt a kétszer kéthetes nyelvtanfolyamokon a 9. és a 11. évfolyamos diákok, részletes véleményt közölt a szakképzési stratégiáról a Civil Közoktatási Platform. Ezek a hét legfontosabb oktatási hírei.
Részletes elemzést készített a szakképzési stratégiáról a Civil Közoktatási Platform (CKP) - jó elemnek tartják a szakgimnáziumi érettségi átalakítását és a rugalmas képzési formák bevezetését, ám a dokumentumból hiányolják például a szakképzésből a felsőoktatásba jutás segítésének módszerét. Szerintük a nagyobb arányú továbbtanulás legfontosabb eszköze a továbbtanulás nyelvvizsgához kötésének eltörlése és az államilag finanszírozott helyek számának a növelése lenne.
"Az életpályamodell tantestületeket vert szét, pedig ha jó oktatást akarunk, akkor a legfontosabb a csapatmunka lenne. Együtt, egymással a gyerekekért" - reagált egy pedagógus a Civil Közoktatási Platform oldalán Rétvári Bence nyilatkozatára. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hétvégén úgy fogalmazott, sikeres a pedagógus-életpályamodell, eddig több mint 55 ezren léptek a pedagógus II fokozatba.
Ha a jelenlegi tervezetet fogadják el, középfokon csak a diákok 40%-a, a gimnazisták számára lesz alkalmazható az új Nemzeti alaptanterv, „ez a nemzeti alaptanterv nem a nemzet NAT-ja” – írja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
Milyen konkrét lépések következnek – sokszor csak rejtetten – a jogszabályokból? - teszi fel a kérdést a Civil Közoktatási Platform (CKP).
"Mi nem csalódtunk Önben: Ön lekicsinyli azt a 3 hónapos egyeztetés során létrejött 30 oldalas dokumentumot, amelynek létrehozásában csak az Önök tandempártja nem volt hajlandó részt venni" - reagált Palkovics László oktatási államtitkár keddi nyilatkozatára.
Elindult a 2018/2019-es tanévre szóló tankönyvrendelés, a Civil Közoktatási Platform szerint "a most leadott megrendelés lesz az utolsó, amikor még a hivatalos tankönyvjegyzékről is van lehetőség hozzájutni néhány közkedvelt, magánkiadók által készített tankönyvhöz".
"A szakminisztériumnak fogalma sincs arról, hogy a korábban 2019 szeptemberétől bevezetendőnek gondolt, új Nemzeti alaptanterv egyáltalán mikorra készülhet el, és pláne, hogy mikortól léphet életbe" - így reagált a Civil Közoktatási Platform (CKP) Palkovics László oktatási államtitkár levelére.
Az ombudsmanhoz fordult a Civil Közoktatási Platform (CKP), mert az emberi erőforrások minisztere nem válaszolt az új alaptantervről feltett kérdéseikre a jogszabályban előírt időn belül.
Egyetért a januári diáktüntetésen elhangzott követelésekkel a Civil Közoktatási Platform (CKP).
Oktatási minimumról szóló megállapodást írtak alá pedagógusok és oktatók, valamint ellenzéki pártok képviselői hétfőn Budapesten, a közös javaslatokat tartalmazó dokumentumot pedig közzé is tették.
Oktatási minimumról szóló megállapodást írtak alá pedagógusok és oktatók, valamint ellenzéki pártok képviselői hétfőn Budapesten.
A magyar oktatási rendszerről tart nyílt fórumot szombaton a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Civil Közoktatási Platform, amelyre meghívták a politikai pártokat is. A Fidesz és a KDNP már jelezte, hogy nem vesz részt rajta.
Az összes magyarországi közoktatási intézmény vezetőjének levelet küldött a Civil Közoktatási Platform (CKP), amely arra kéri az igazgatókat, még ne kezdjenek bele a honvédelmi intézkedési terv kidolgozásába, inkább jelezzék fenntartásaikat a tankerületnek, a fenntartónak, az Oktatási Hivatalnak és a minisztériumnak.
"Hadüzenet az iskoláknak" - így értékelte Deák Dániel egyetemi tanár a Civil Közoktatási Platform oldalán megjelent állásfoglalásában azt, hogy a kormány terrorellenes intézkedési tervet kér az iskoláktól.
„A 2016-os PIRLS-mérés eredménye egyáltalán nem bizonyítja, hogy helyes lenne a kormány oktatáspolitikája, Palkovics László megtéveszti a szakmai és a széles közvéleményt” - írja pénteki közleményében a Civil Közoktatási Platform.
„Ha a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet előírásain nem változtatnak, akkor a követelmények között szerepelni fog, hogy 2020-tól senkit sem lehet felvenni a felsőoktatásba, aki nem rendelkezik középfokú (B2 szintű) komplex nyelvvizsgával. A várható megszorítás azonban kirekeszti a továbbtanulásból azokat, akik általános és középiskolai tanulmányaik során nem tudtak megfelelő szintű nyelvtudásra szert tenni – akár iskolai lehetőségeik, akár családi hátterük miatt” – írja a Civil Közoktatási Platform (CKP) állásfoglalásában, amelyet elküldtek Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek. Hozzáteszik: a magyar közoktatás Trabantjától elvárni egy Forma1-es győzelmet - ez a felvételihez kötelezővé tett nyelvvizsga
A lőterek létrehozására elkülönített milliárdokból 180 tornatermet lehetne építeni a magyarországi iskolákban, tizenhárom éven át lehetne fizetni ezer gyógy- és fejlesztőpedagógus bérét, de akár 180 ezer darab interaktív táblára is elkölthetné a kormány ezt a pénzt - írja nyolc civil és szakmai szervezet hétfői közleményében.
