"A szakminisztériumnak fogalma sincs arról, hogy a korábban 2019 szeptemberétől bevezetendőnek gondolt, új Nemzeti alaptanterv egyáltalán mikorra készülhet el, és pláne, hogy mikortól léphet életbe" - így reagált a Civil Közoktatási Platform (CKP) Palkovics László oktatási államtitkár levelére.
"Szokatlanul udvarias hangvételű email érkezett az EMMI-től. A levél – az általunk vitatott állítások ismétlése mellett – tartalmaz egy lényeges, új információt: nem biztos, hogy az új NAT alapján indul a tanítás 2019-ben" - írja közleményében a Civil Közoktatási Platform.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét többek között arról kérdezte a CKP, érvényes-e még a NAT 2019-es indulásáról tett, többször is magabiztosan megerősített, korábbi nyilatkozat, s ha igen, hogyan tudja-e a minisztérium ezt az időpontot tartani.
A levélre Palkovics László oktatási államtitkár válaszolt, aki azt írta, "az új tartalmi szabályozók bevezetésének időpontja még nem került kihirdetésre, a társadalmi és szakmai megalapozottság és elfogadottság fontosabb szempont az új szabályozók bevezetésének meghatározásakor."
A CKP szerint mindez azt jelenti, hogy bár "2018 márciusában járunk – a parlamenti választásokig már csak egy hónap van hátra -, a szakminisztériumnak fogalma sincs arról, hogy a korábban 2019 szeptemberétől bevezetendőnek gondolt, új Nemzeti alaptanterv egyáltalán mikorra készülhet el, és pláne, hogy mikortól léphet életbe".
Új tantárgyat vezethetnek be az iskolákban: jön a kötelező pénzügy óra?
Elképzelhető, hogy önálló tantárgy lesz az iskolák 7-10. évfolyamán a pénzügyi ismeretek - ez áll a pénzügyi tudatosság fejlesztését célzó stratégiában, amelyet hétfőn tett közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium a kormány.hu-n. A pénzügyi ismereteket kötelező tartalomként fogják oktatni a 7-10.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
