Tényleg nem tudja a minisztérium, mikor vezetik be az új NAT-ot

"A szakminisztériumnak fogalma sincs arról, hogy a korábban 2019 szeptemberétől bevezetendőnek gondolt, új Nemzeti alaptanterv egyáltalán mikorra készülhet el, és pláne, hogy mikortól léphet életbe" - így reagált a Civil Közoktatási Platform (CKP) Palkovics László oktatási államtitkár levelére.

  • Eduline
pixabay.com

"Szokatlanul udvarias hangvételű email érkezett az EMMI-től. A levél – az általunk vitatott állítások ismétlése mellett – tartalmaz egy lényeges, új információt: nem biztos, hogy az új NAT alapján indul a tanítás 2019-ben" - írja közleményében a Civil Közoktatási Platform.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét többek között arról kérdezte a CKP, érvényes-e még a NAT 2019-es indulásáról tett, többször is magabiztosan megerősített, korábbi nyilatkozat, s ha igen, hogyan tudja-e a minisztérium ezt az időpontot tartani.

A levélre Palkovics László oktatási államtitkár válaszolt, aki azt írta, "az új tartalmi szabályozók bevezetésének időpontja még nem került kihirdetésre, a társadalmi és szakmai megalapozottság és elfogadottság fontosabb szempont az új szabályozók bevezetésének meghatározásakor."

A CKP szerint mindez azt jelenti, hogy bár "2018 márciusában járunk – a parlamenti választásokig már csak egy hónap van hátra -, a szakminisztériumnak fogalma sincs arról, hogy a korábban 2019 szeptemberétől bevezetendőnek gondolt, új Nemzeti alaptanterv egyáltalán mikorra készülhet el, és pláne, hogy mikortól léphet életbe".

Új tantárgyat vezethetnek be az iskolákban: jön a kötelező pénzügy óra?

Elképzelhető, hogy önálló tantárgy lesz az iskolák 7-10. évfolyamán a pénzügyi ismeretek - ez áll a pénzügyi tudatosság fejlesztését célzó stratégiában, amelyet hétfőn tett közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium a kormány.hu-n. A pénzügyi ismereteket kötelező tartalomként fogják oktatni a 7-10.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.