Tényleg nem tudja a minisztérium, mikor vezetik be az új NAT-ot

"A szakminisztériumnak fogalma sincs arról, hogy a korábban 2019 szeptemberétől bevezetendőnek gondolt, új Nemzeti alaptanterv egyáltalán mikorra készülhet el, és pláne, hogy mikortól léphet életbe" - így reagált a Civil Közoktatási Platform (CKP) Palkovics László oktatási államtitkár levelére.

  • Eduline
pixabay.com

"Szokatlanul udvarias hangvételű email érkezett az EMMI-től. A levél – az általunk vitatott állítások ismétlése mellett – tartalmaz egy lényeges, új információt: nem biztos, hogy az új NAT alapján indul a tanítás 2019-ben" - írja közleményében a Civil Közoktatási Platform.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét többek között arról kérdezte a CKP, érvényes-e még a NAT 2019-es indulásáról tett, többször is magabiztosan megerősített, korábbi nyilatkozat, s ha igen, hogyan tudja-e a minisztérium ezt az időpontot tartani.

A levélre Palkovics László oktatási államtitkár válaszolt, aki azt írta, "az új tartalmi szabályozók bevezetésének időpontja még nem került kihirdetésre, a társadalmi és szakmai megalapozottság és elfogadottság fontosabb szempont az új szabályozók bevezetésének meghatározásakor."

A CKP szerint mindez azt jelenti, hogy bár "2018 márciusában járunk – a parlamenti választásokig már csak egy hónap van hátra -, a szakminisztériumnak fogalma sincs arról, hogy a korábban 2019 szeptemberétől bevezetendőnek gondolt, új Nemzeti alaptanterv egyáltalán mikorra készülhet el, és pláne, hogy mikortól léphet életbe".

Új tantárgyat vezethetnek be az iskolákban: jön a kötelező pénzügy óra?

Elképzelhető, hogy önálló tantárgy lesz az iskolák 7-10. évfolyamán a pénzügyi ismeretek - ez áll a pénzügyi tudatosság fejlesztését célzó stratégiában, amelyet hétfőn tett közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium a kormány.hu-n. A pénzügyi ismereteket kötelező tartalomként fogják oktatni a 7-10.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.