2020-ig biztosan nem enyhül a diákok túlterheltsége, és nem ez az egyetlen gond a CKP szerint

Milyen konkrét lépések következnek – sokszor csak rejtetten – a jogszabályokból? - teszi fel a kérdést a Civil Közoktatási Platform (CKP).

  • Eduline
Túry Gergely

A Civil Közoktatási Platform (CKP) szerint a jogszabályokból kiolvasható, hogy 2019-ben sok, régóta bevált tankönyvről le kell mondani, csak két-két állami kiadású könyv maradhat a tankönyvjegyzéken, és ugyanettől az évtől csökken a gimnáziumba felvettek száma, 2020-ig pedig biztosan nem csökken a diákok túlterheltsége, mert addig nem változik a tanterv.

A CKP hozzáteszi: 2020-tól csak az juthat be az egyetemekre, "akinek van pénze nyelvtanárra, mert az iskola nem készít fel a kötelezővé tett nyelvvizsgára, 2020-tól tovább nehezedik a szakgimnazisták továbbtanulásra, mert azoknak is kötelező lesz emelt szinten érettségizni, akiket az iskola erre nem készít fel".

A Civil Közoktatási Platform szerint 2018 szeptemberétől a tanulási problémával küzdő dolga is nehezebb lesz az osztályzás alóli felmentés eltörlése miatt, bizonyos kistelepüléseken pedig megszűnhet a felső tagozat vagy az egész iskola.

Jön a feketeleves 2020-tól: több tízezren mondhatnak le az egyetemi felvételiről

Több tízezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból 2020-tól, két év múlva ugyanis csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Az MTA adatai azt mutatják, a jelentkezők több mint fele még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek, az iskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Nyelvtanulás
Palotás Zsuzsanna

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna