„Ez a nemzeti alaptanterv nem a nemzet NAT-ja”

Ha a jelenlegi tervezetet fogadják el, középfokon csak a diákok 40%-a, a gimnazisták számára lesz alkalmazható az új Nemzeti alaptanterv, „ez a nemzeti alaptanterv nem a nemzet NAT-ja” – írja a Civil Közoktatási Platform (CKP).

  • Eduline
MTI / Czeglédi Zsolt

Az új Nemzeti alaptanterv tervezetéről készített elemzésük szerint a dokumentum „a tanítás-tanulás kérdéseiben korszerű szemléletmódot képvisel, tartalmi szabályozással kapcsolatos javaslatai, merev, indokolatlanul részletező előírásai azonban a szakmai szempontból pozitívan értékelhető alapelveknek ellentmondva tovább erősítik az oktatási központosítást, nem szüntetik meg a tanulók és a pedagógusok túlterheltségét, és ezzel tovább mélyítik a magyar oktatás egyre inkább láthatóvá váló válságát”.

Hozzáteszik: a NAT tervezetében lévő részletes célok, követelmények teljesítése, a tananyagelemek megtanulása a tanulók többsége számára megoldhatatlan feladatot fog jelenteni. „A tervezet ismét kötelezővé tenné a kerettantervek alkalmazását. Merev korlátokat javasol érvényesíteni az alternatív kerettantervekkel szemben. Rögzíti a tantárgyakat (elsőként a NAT-ok közül), valamint az óraszámokat, ellehetetlenítve ezzel a tantervi, tantárgyi innovációkat” – írják.

A Civil Közoktatási Platform szakértői úgy látják, a tervezetnek megfelelő döntés esetén a NAT középfokon csak a tanulók 40%-a, a gimnazisták számára lesz alkalmazható, „ez a nemzeti alaptanterv nem a nemzet NAT-ja”.

PSZ: egy évvel halasszák el az új Nemzeti alaptanterv bevezetését

A Pedagógusok Szakszervezete azt kezdeményezi, hogy egy évvel halasszák el az új Nemzeti alaptanterv (Nat) bevezetését - közölte a szakszervezet hétfőn az MTI-vel. Az érdekvédelmi szervezet javaslatát az idő rövidségével indokolja, azt szeretnék, ha lenne elegendő idő az érdemi szakmai párbeszédre, majd a felkészülésre.

Az általános iskolai felzárkóztató 0. évfolyam „szegregációt jelentő megvalósítása, az érdemi pedagógiai differenciálás ellehetetlenítése” – vélik -  kifejezetten esélyegyenlőtlenségeket növelő tényezők, de a tervezet nem is tartalmaz semmilyen megoldást az esélyegyenlőtlenségek csökkentésére vonatkozóan.

Kiemelik: a Hálózat a Tanszabadságért és a Civil Közoktatási Platform a tervezet elvetését és egy, „a pedagógiai alapelveket megőrző, azonban szabályozási kérdésekben radikálisan átalakított” új NAT-javaslat elkészítését javasolja, ehhez saját NAT-koncepciójukat is felajánlják.

Komoly kritika az új alaptanterv tervezetéről: hű maradt a centralizációhoz

„Ez a NAT továbbra is nagy mennyiségű tananyag megtanítására kötelez, részben azzal, ami már most benne van, részben pedig azzal, hogy újból kötelező kerettanterv fogja még inkább részletezni a tananyagot" - írja a Nemzeti alaptanterv (NAT) pénteken közzétett tervezetéről Nahalka István oktatáskutató.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.