„Ez a nemzeti alaptanterv nem a nemzet NAT-ja”

Ha a jelenlegi tervezetet fogadják el, középfokon csak a diákok 40%-a, a gimnazisták számára lesz alkalmazható az új Nemzeti alaptanterv, „ez a nemzeti alaptanterv nem a nemzet NAT-ja” – írja a Civil Közoktatási Platform (CKP).

  • Eduline
MTI / Czeglédi Zsolt

Az új Nemzeti alaptanterv tervezetéről készített elemzésük szerint a dokumentum „a tanítás-tanulás kérdéseiben korszerű szemléletmódot képvisel, tartalmi szabályozással kapcsolatos javaslatai, merev, indokolatlanul részletező előírásai azonban a szakmai szempontból pozitívan értékelhető alapelveknek ellentmondva tovább erősítik az oktatási központosítást, nem szüntetik meg a tanulók és a pedagógusok túlterheltségét, és ezzel tovább mélyítik a magyar oktatás egyre inkább láthatóvá váló válságát”.

Hozzáteszik: a NAT tervezetében lévő részletes célok, követelmények teljesítése, a tananyagelemek megtanulása a tanulók többsége számára megoldhatatlan feladatot fog jelenteni. „A tervezet ismét kötelezővé tenné a kerettantervek alkalmazását. Merev korlátokat javasol érvényesíteni az alternatív kerettantervekkel szemben. Rögzíti a tantárgyakat (elsőként a NAT-ok közül), valamint az óraszámokat, ellehetetlenítve ezzel a tantervi, tantárgyi innovációkat” – írják.

A Civil Közoktatási Platform szakértői úgy látják, a tervezetnek megfelelő döntés esetén a NAT középfokon csak a tanulók 40%-a, a gimnazisták számára lesz alkalmazható, „ez a nemzeti alaptanterv nem a nemzet NAT-ja”.

PSZ: egy évvel halasszák el az új Nemzeti alaptanterv bevezetését

A Pedagógusok Szakszervezete azt kezdeményezi, hogy egy évvel halasszák el az új Nemzeti alaptanterv (Nat) bevezetését - közölte a szakszervezet hétfőn az MTI-vel. Az érdekvédelmi szervezet javaslatát az idő rövidségével indokolja, azt szeretnék, ha lenne elegendő idő az érdemi szakmai párbeszédre, majd a felkészülésre.

Az általános iskolai felzárkóztató 0. évfolyam „szegregációt jelentő megvalósítása, az érdemi pedagógiai differenciálás ellehetetlenítése” – vélik -  kifejezetten esélyegyenlőtlenségeket növelő tényezők, de a tervezet nem is tartalmaz semmilyen megoldást az esélyegyenlőtlenségek csökkentésére vonatkozóan.

Kiemelik: a Hálózat a Tanszabadságért és a Civil Közoktatási Platform a tervezet elvetését és egy, „a pedagógiai alapelveket megőrző, azonban szabályozási kérdésekben radikálisan átalakított” új NAT-javaslat elkészítését javasolja, ehhez saját NAT-koncepciójukat is felajánlják.

Komoly kritika az új alaptanterv tervezetéről: hű maradt a centralizációhoz

„Ez a NAT továbbra is nagy mennyiségű tananyag megtanítására kötelez, részben azzal, ami már most benne van, részben pedig azzal, hogy újból kötelező kerettanterv fogja még inkább részletezni a tananyagot" - írja a Nemzeti alaptanterv (NAT) pénteken közzétett tervezetéről Nahalka István oktatáskutató.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.