„Ez a nemzeti alaptanterv nem a nemzet NAT-ja”

Ha a jelenlegi tervezetet fogadják el, középfokon csak a diákok 40%-a, a gimnazisták számára lesz alkalmazható az új Nemzeti alaptanterv, „ez a nemzeti alaptanterv nem a nemzet NAT-ja” – írja a Civil Közoktatási Platform (CKP).

  • Eduline
MTI / Czeglédi Zsolt

Az új Nemzeti alaptanterv tervezetéről készített elemzésük szerint a dokumentum „a tanítás-tanulás kérdéseiben korszerű szemléletmódot képvisel, tartalmi szabályozással kapcsolatos javaslatai, merev, indokolatlanul részletező előírásai azonban a szakmai szempontból pozitívan értékelhető alapelveknek ellentmondva tovább erősítik az oktatási központosítást, nem szüntetik meg a tanulók és a pedagógusok túlterheltségét, és ezzel tovább mélyítik a magyar oktatás egyre inkább láthatóvá váló válságát”.

Hozzáteszik: a NAT tervezetében lévő részletes célok, követelmények teljesítése, a tananyagelemek megtanulása a tanulók többsége számára megoldhatatlan feladatot fog jelenteni. „A tervezet ismét kötelezővé tenné a kerettantervek alkalmazását. Merev korlátokat javasol érvényesíteni az alternatív kerettantervekkel szemben. Rögzíti a tantárgyakat (elsőként a NAT-ok közül), valamint az óraszámokat, ellehetetlenítve ezzel a tantervi, tantárgyi innovációkat” – írják.

A Civil Közoktatási Platform szakértői úgy látják, a tervezetnek megfelelő döntés esetén a NAT középfokon csak a tanulók 40%-a, a gimnazisták számára lesz alkalmazható, „ez a nemzeti alaptanterv nem a nemzet NAT-ja”.

PSZ: egy évvel halasszák el az új Nemzeti alaptanterv bevezetését

A Pedagógusok Szakszervezete azt kezdeményezi, hogy egy évvel halasszák el az új Nemzeti alaptanterv (Nat) bevezetését - közölte a szakszervezet hétfőn az MTI-vel. Az érdekvédelmi szervezet javaslatát az idő rövidségével indokolja, azt szeretnék, ha lenne elegendő idő az érdemi szakmai párbeszédre, majd a felkészülésre.

Az általános iskolai felzárkóztató 0. évfolyam „szegregációt jelentő megvalósítása, az érdemi pedagógiai differenciálás ellehetetlenítése” – vélik -  kifejezetten esélyegyenlőtlenségeket növelő tényezők, de a tervezet nem is tartalmaz semmilyen megoldást az esélyegyenlőtlenségek csökkentésére vonatkozóan.

Kiemelik: a Hálózat a Tanszabadságért és a Civil Közoktatási Platform a tervezet elvetését és egy, „a pedagógiai alapelveket megőrző, azonban szabályozási kérdésekben radikálisan átalakított” új NAT-javaslat elkészítését javasolja, ehhez saját NAT-koncepciójukat is felajánlják.

Komoly kritika az új alaptanterv tervezetéről: hű maradt a centralizációhoz

„Ez a NAT továbbra is nagy mennyiségű tananyag megtanítására kötelez, részben azzal, ami már most benne van, részben pedig azzal, hogy újból kötelező kerettanterv fogja még inkább részletezni a tananyagot" - írja a Nemzeti alaptanterv (NAT) pénteken közzétett tervezetéről Nahalka István oktatáskutató.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.