"Teljes mértékig elfogadhatatlan" az iskolaérettségi vizsgálatok új szabályozása a Civil Közoktatási Platform szerint. A több szakmai szervezetet tömörítő platform szerint a gyerekek érdekei sérülnek, a szülőktől és a gyereket ismerő szakértőktől elveszik a döntési jogot és tovább növeli az egyenlőtlenségeket. A döntés kritériumrendszere sem ismert még, a feltételek pedig nem adottak.
Az iskolaérettségi vizsgálatok új szabályozása "a gyermek érdekeit maximálisan figyelmen kívül hagyja" és "nem veszi tudomásul azt a szakmai evidenciát, hogy eltérő érési folyamatokkal, eltérő fejlődésmenettel kell számolni, melyek tökéletesen normálisnak tekintendők". Emellett elveszi a gyermeket jól ismerő szakértőktől és a szülőtől a döntési jogot - írja közleményében a Civil Közoktatási Platform (CKP), amelynek többek között tagja a Pedagógusok Szakszervete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Szülői Hang Közösség is.
Ahogy már többször is beszámoltunk róla, januártól annak a gyereknek, aki augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét, szeptembertől iskolába kell mennie. A felmentésről pedig többé nem a szülő és az óvodapedagógus dönt majd: a kérelmet az Oktatási Hivatalnak kell benyújtani minden év január 15-ig - az első évben ezt két héttel, január 31-ig meghosszabították. A kérelmet az OH a szülő indoklása és a csatolt dokumentumok alapján bírálja el, de a helyi pedagógiai szakszolgálatok segítségét is kérheti. A részleteket itt olvashatjátok.
A CKP közleménye szerint az Oktatási Hivatal honlapján megjelent útmutató hozzáállása is felháborító, mert "úgy kezeli a gyermekek érdekét képviselő szülőt, mint aki valamilyen kötelezettség teljesítése alól kér felmentést, és hálásnak kell lennie, ha megkapja azt". Most éppen azok kerültek lehetetlen helyzetbe, akik nem tudják megvédeni magukat: nem hallottak a korábbi szakértői vélemény lehetőségéről, talán a januári határidőről sem, és nem rendelkeznek azzal az informatikai felszereltséggel, tudással, szabadidővel, szakértelemmel, amely lehetővé teszi nekik a kérvény beadását. Rajtuk nem segít, hogy 2 héttel meghosszabbították a beadási határidőt - írják.
A döntés kritériumrendszere a mai napig nem ismert, az eljáráshoz pedig sem a szakmai, sem a dologi feltételek nem adottak, mivel súlyos óvodapedagógus-, pedagógus-, fejlesztőpedagógus- és gyógypedagógus-hiány van, az első osztályosok megnövekedett számához pedig nem áll rendelkezésre elegendő tanterem.
"Az, hogy a kormány ezzel a törvénnyel durván beavatkozott családok életébe, elfogadhatatlan. Az, hogy kiveszi a gyermeket legjobban ismerők kezéből a döntést az iskolaérettséggel kapcsolatban, vállalhatatlan. Az, hogy az óvodapedagógus munkáját ledegradálja a papírgyártás szintjére, minősíthetetlen. Az, hogy gyermekek ezreinek nem biztosítja az egyenlő bánásmódhoz való jogát, felháborító" - áll a közleményben.
"Tudják-e, ismerik-e a döntéshozók az érési folyamatokat? Tisztában vannak-e az eddigi rugalmas beiskolázás fogalmával? Van-e valós tapasztalatuk a differenciálásról, inkluzív nevelésről, idegrendszeri fejlődésről? Jelent-e számukra valamit az esélyegyenlőség, alapvető jogok fogalma?" - teszi fel a kérdéseket a közlemény.
A CKP kérdéseit - többek között az egyeztetés hiányáról, az iskolaérettségről való döntés módszereiről és arról, hogy mi lesz a hátrányos helyzetű gyerekekkel, akiknek szülei nem rendelkeznek a kérelem beadásához szükséges eszközökkel - Parlament Kulturális Bizottságából Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter meghallgatása után írásban is eljuttatták a miniszternek, egyelőre még nem kaptak választ.
A Szülői Hang segédletet készített szülők számára az iskolaérettségi kérvényéhez
A Szülői Hang Közösség segédletet készített azon szülők számára, akik januárban gyermekük további egy év óvodai nevelését kérvényezik az Oktatási Hivatalnál.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
