Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Kapronczai Balázs, az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a parlamentben a NOKS- dolgozók hamarosan érkező fizetésemelésével kapcsolatban kifejtette, hogy a most benyújtott költségvetés az első olyan büdzsé, amelyet a 2026-ban megválasztott Országgyűlés és az új kormány az első sortól az utolsóig maga készített.
Arra a kérdésre keresi a választ, miként lehet egyszerre rendbe tenni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani azoknak, akiket Önök a legtovább hagytak magukra: az iskolatitkároknak, óvodatitkároknak, dajkáknak, a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseknek, az informatikusoknak, valamint a műszaki és kisegítő munkakörben foglalkoztatottaknak
-jegyezte meg, majd hozzátette, hogy a NOKS-és technikai dolgozók „mindannyian kulcsszerepet töltenek be az intézmények mindennapi működésében, nélkülük nincs jól működő iskola és óvoda.”
Kapronczai szerint elengedhetetlen, hogy a megbecsülésük a bérükben is megjelenjen, és emiatt 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal növekszik a nettó bérük.
A szakszervezeti kritikákra pedig folyamatos, érdemi párbeszéddel, a felvetések és javaslatok nyitott meghallgatásával, valamint a valódi megoldások közös keresésével válaszolunk. Fontosnak tartjuk, hogy a szakszervezetekkel ne csupán formalitásból egyeztessünk, hanem valóban meghallgassuk őket, megértsük a jelzett problémákat, és közösen keressük meg a minden érintett számára elfogadható válaszokat.
-emelte ki Kapronczai, majd hozzátette, hogy bíznak benne, hogy ezt a hozzáállást idővel azok is elsajátítják, akik kormányon lévén erre nem tudtak példát mutatni.
Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a NOKS-dolgozók kevesebb fizetésemelést kaptak, mint amennyit korábban ígértek nekik. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, a tényleges bruttóban mennyivel nő a bérük.
A szakszervezet szerint a januárra bejelentett béremelés nem pótolja az októberre ígért intézkedést, és továbbra sem világos, pontosan mennyivel nőhet az érintettek fizetése.
Szólások és közmondások, rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak, törtek és mértékegység-átváltások – többek között ezeket a témákat is érdemes lesz átnézni a nyolcosztályos gimnáziumokba készülő negyedikeseknek.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
A Helsinki Bizottság szerint az elmúlt évek gyakorlatához képest szokatlan módon járt el a nyomozó hatóság, amikor az ügyben a józan eszére hallgatott, és megszüntette a nyomozást.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
