Oktatási minimumról szóló megállapodást írtak alá pedagógusok és oktatók, valamint ellenzéki pártok képviselői hétfőn Budapesten, a közös javaslatokat tartalmazó dokumentumot pedig közzé is tették.
A harmincegy oldalas dokumentum többek között a kisgyermekkori neveléssel, az alap- és középfokú oktatással, a szakképzéssel és a felnőttoktatással, valamint a felsőoktatással is foglalkozik.
Kitérnek például az iskolafenntartás problémáira, az iskolai autonómiára, a pedagógusok helyzetére, az oktatásfinanszírozásra, a felsőoktatás minőségbiztosítására, az egyetemi demokráciára, a pedagógusképzésre és -továbbképzésre.
A teljes dokumentumot itt olvashatjátok el.
Kétszeres alapbér, pótlék az elmaradt térségekben dolgozóknak: ki mit ígér a pedagógusoknak?
Vissza kell adni az iskolákat az önkormányzatoknak, a pedagógusbéreket pedig emelni kell - ebben a két kérdésben nagy egyetértés volt a Civitas Intézet pénteki oktatási konferenciáján, az ellenzéki pártok oktatáspolitikusai nagyjából hasonlóan látják az iskolák és az egyetemek ügyét. A Fidesz-KDNP oktatáspolitikusai nem vettek részt a kerekasztal-beszélgetésen.
A szülők nem ostobák, látják az állami iskolák állapotát
Heti 35-36 órán át az iskolapadban ülő középiskolások, egyre kevesebbet érő pedagógusbérek, alulfinanszírozott oktatás, fenntarthatatlan iskolarendszer - többek között ezeket sorolták a magyar közoktatás rendszer égető problémái közé a Civitas Intézet oktatási konferenciájának résztvevői. „Egy tizedikes diáknak heti 36 a kötelező óraszáma, pedig nem hiszem, hogy napi 7-8 órán keresztül, az iskolapadban ülve végig tudnak figyelni, ez így biztosan nem hatékony.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
